Remekírók Képes Könyvtára III-IV. kötet. Szerkeszti Radó Antal. Kisfaludy Sándor arcképével a belső oldalakon, külső borítón dombornyomásos arcképével. Magyar művészek rajzaival. Életrajzi bevezetéssel ellátta Zilahi K. Béla. Az első kötetben 28, a második kötetben 21 számozatlan táblán rajzok.
KISFALUDY Sándor (Sümeg, 1772. szept. 27. - Sümeg, 1844. okt. 28.) költő. Sümegen született, hat éves korában családjával Tétre költözött. Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta.
Bekapcsolódott a nyelvújítási harcba, majd Pápay Sámuel közvetítésével kibékült Kazinczyval. Részt vett a keszthelyi helikoni ünnepségeken, kezdeményezője volt a balatonfüredi színház létrehozásának, 1830-1831-ben szervezi annak építését. (Megnyitották: 1831. július 2-án.) Szegedy Róza badacsonyi házában írta alkotásai jelentős részét. Az épület ma irodalmi emlékmúzeum. Kisfaludy Sándor badacsonyi présháza pedig ismert vendéglő. Művei a vidéki nemesi életmód idealizálását, a magyar nemesség múltba-fordulását, hősi életszemléletét tükrözik. Jelentős szerepet játszik költészetében a dunántúli táj, Csobánc, Tátika, Somló, Döbrönte, Szigliget vára is. Badacsonyban a két házon kívül a Szegedy Róza u. elején tábla őrzi emléküket. Balatonfüreden a Tagore-sétányon áll szobra, Vay Miklós alkotása. (Első szobrát, Züllich Rudolf alkotását 1860-ban avatták, de az nem felelt meg a várakozásoknak, így 1877-ben leplezték le a jelenleg is látható szobrot.) A Balatoni Panteonban emléktáblája látható, Füreden utca, valamint strand és üdülőtelep viseli nevét. Sümegen a Népkertben és a gimnáziumban látható Kisfaludy mellszobor, Gerenday Antal és R. Kiss Lenke alkotásai. Haláláig Sümegen élt.