Tóth Kálmán (Baja, 1831. márc. 30. – Bp., 1881. febr. 3.): költő, író, lapszerkesztő, Baja város országgyűlési képviselője, az MTA l. tagja (1861).
A bajai gimn.-ban tanult. Szülei kívánságára 1845-ben belépett a Benedek-rendbe, de onnan 1846-ban kilépett. Ezután Pécsett tanult tovább, 1847 őszén Pestre költözött. Részt vett a szabadságharcban. Világos után egy ideig bujdosott. 1851-től Pesten élt, 1852 augusztusától a Hölgyfutár segédszerk.-je, 1856–61-ben felelős szerk.-je. 1856-ban feleségül vette Majthényi Flóra költőnőt, akitől 1868-ban elvált. 1860- tól a Kisfaludy Társ. tagja, 1860–73 között a Bolond Miska c. élclap szerk.-je volt. 1864- től haláláig a Fővárosi Lapok c. szépirodalmi napilapot szerk. 1865-től 1879-ig ogy.-i képviselő (a Deák-párt, majd a balközép, a Szabadelvű Párt, végül az Egyesült Ellenzék programjával). 1879-ben szélütés érte, betegségéből nem is kelt fel többet.
Az 1850-es és 60-as évek egyik legnépszerűbb költője. Fiatalkori panaszos, lírai hangú versei Petőfi-utánzónak mutatják. Hazafias verseit a szabadságharc élményei ihlették (Előre! , Kik voltak a honvédek? ). Későbbi költeményei közül több szinte népdallává vált (Temetőben láttalak meg, Befútta az utat a hó, Felleg borult az erdőre stb.). Történeti és társadalmi színműveit sikerrel játszotta a Nemzeti Színház.
Fő művei:
Kinizsi Pál (hősköltemény, Pest, 1853),
Egy királyné (Pest, 1859, bem. Nemzeti Színház, 1860),
Nők az alkotmányban (vígjáték, Pest, 1871, bem. Nemzeti Színház, 1871),
Irka firkák (elb., emlékjegyzetek stb. Pest, 1877),
A király házasodik (vígjáték, Bp., 1898, bem. Nemzeti Színház, 1863),
Összes költeményei (I – II., Bp., 1902).
Hátsó kötéstáblán: Leszik K. könyvkötő, Budapest. Bevezetéssel ellátta Endrődi Sándor. A végén 2 oldalon könyvajánló. 13 sztl. tábla magyar művészek rajzaival illusztrált, a címképen egy sztl. táblán Tóth Kálmán arcképe látható. Az elején néhány oldalon Tóth Kálmán életrajza és munkássága olvasható. Második kiadás.