Vörösmarty Mihály
1800. dec. 1. született Pusztanyéken, elszegényedett katolikus nemesei családban, nyolc testvére volt. 1811-től Székesfehérváron, 1816-tól Pesten tanult. 16 éves korában, apja halála után Perczel Sándor 3 fiának nevelője, közben elvégzi az egyetem filozófiai szakát. Börzsönybe költözik, a falusi magányt választja. 1816 és 1825 között több mint 300 lírai verset írt. Nagy erővel készül az írói pályára, azonban vallomásaiból elkeseredés hallatszik. 1821-ben lobbant fel reménytelen szerelme Perczel Adél (Etelka) iránt. Egy évre joggyakorlatra megy Görbére, ahol a fiatal és vidám jurátusok kibillentették mélabújából. Életre szóló barátságokat kötött és itt ismerkedett meg, illetve került kapcsolatba a kor haladó nemesi mozgalmaival, a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmával. Pesten újra neveli a Perczel-fiúkat, 1826-ban leteszi az ügyvédi vizsgát. 1830. nov. 17-től az Akadémia rendes tagja. Rendszeresen kap fizetést. 1841-ben megismeri Csajághy Laurát, későbbi feleségét. Elfogadta az 1848-as forradalom vívmányait, támogatta a Batthyány-kormányt. 1848-tól képviselő, többször van összetűzése Petőfivel. A világosi fegyverletétel testileg-lelkileg összetörte, bujdosott, majd 1850-ben feljelentette magát a katonai törvényszéken. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt. Pesten lakott állandó orvosi felügyelet mellett, majd 1855. nov. 19-én halt meg Pesten.
Költői pályájának első szakaszában (1823-27) a nemzeti öntudat ébresztőjeként értékeljük. A Perczel családnál eltöltött évek is hatással voltak rá. (Tanítványa Perczel Mór a szabadságharc hős tábornoka tetteivel visszamutat Vörösmartyra.) A Perczel ház zsarnokság elleni felháborodása, a történeti múlt tisztelete, Vörösmartynál összefonódik a nemzeti függetlenség neves igényével, a húszas években erősödő nemzeti ellenállás, valamint a gazdag Perczel kisasszony iránt érzett szerelem felfűti alkotókedvét, majd megszületik egy fantasztikus hőskölteménye a "Zalán futása" 1825 folyamán. Hősi eposzának célja a nemességét felrázása ill. tettekre sarkallása volt. A múlt példájával buzdít a jelenre. A honfoglalás kori eposz témáját Anonymus fesztájából meríti. (Árpád elűz egy bolgár fejedelmet.) Az ősi dicsőség példája, mely a jelen feladatainak megoldására sürget, nem hatol át a közöny ódon falain.
Az I. kötetben Vörösmarty Mihály lírai, vegyes költeményei (1821-1855) és egyéb művei olvashatók (1830-1837). A II. kötetben epikai költeményeket olvashatunk (1825-1831): Zalán futása, Cserhalom, Tündérvölgy, Eger, Széplak, Magyarvár, A rom, A két szomszédvár. A III. kötetben pedig Vörösmarty Mihály drámai költeményeit olvashatjuk: Vérnász, Marót bán, Az áldozat, Csongor és Tünde.
Hátsó kötéstáblákon: Leszik K. könyvkötő, Budapest. Bevezetéssel ellátta Gyulai Pál.
Az I. kötetnek 10 sztl. táblája magyar művészek képeivel illusztrált, elején egy sztl. táblán Vörösmarty Mihály portréja található. A I. kötet elején LXXVI oldalon Vörösmarty Mihály életrajza és munkássága olvasható.
II. kötetben 9 sztl. tábla magyar művészek képeivel díszített.
III. kötetben 10 sztl. táblán magyar művészek képeivel díszített.
Remekírók Képes Könyvtára 36., 37., 38.