Bibliofil szalon

Földy János naplótöredékeiből közreadta Balassa Imre.

Képekkel illusztrált.

Földy (Neupauer) János, jogi doktor, kir. tanácsos és jogakadémiai tanár. A szabadságharc alatt a Nagyváradon alakított vésztörvényszék bírája volt, ezért a világosi fegyverletétel után állásától elmozdították, majd fogságba került és 1849. nov. 8. a pesti újépületben kötél általi halálra itélték, Haynau többek között az ő büntetését is kegyelem útján 15 évi vasban töltendő várfogságra változtatta át. Hetedfélévet töltött Olmüczben és Josefstadtban, 1856-ban kegyelmet nyert és kiszabadult. Az ügyvédségtől el volt tiltva, ezért mint névtelen társ ügyvédkedett több évig Kassán, Sátoraljaujhelyben és Eperjesen, részben egykori tanítványai neve alatt és szövetségében, majd a Bach-korszak megszüntével előbb Sárosmegye törvényszéki bírája, majd Pestmegye árvaszéki elnöke. 1868-ban Biharmegye törvényszéki bírája lett. A népoktatás újjászervezésének alkalmával b. Eötvös József közoktatási miniszter kir. tanácsosi ranggal 1869-ben Biharmegye tanfelügyelőjévé nevezte ki, mely állásában 1875-ig működött és a nagyváradi bírói államvizsgálati bizottságnak is elnöke volt. 1875-ben nyugalomba vonult és meghalt 1886. nov. 25. Budapesten 75 éves korában.