Bibliofil szalon

Commentaria in Cantica canticorum Salomonis, Auctore R.P.F. Gregorio Coelio Pannonio Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae, olim monasterii ad S. Stephanum in Monte Caelio de Urbe Priore. Opus posthumum.

Gyöngyösi Gergely, Gyengyesinus, Coelius Pannonius, Bánffy Coelius,
OSPPE (Gyöngyös?, Heves vm., 1472-1545): rendfőnök. - Egyh. pályáját
hitszónokként kezdte. Teol. és jogi dr. 1496-1500: és 1506-12:
Lórántházi István rfőn. titkára. Hálából 1510 k. traktátust állított
össze Epitomata címmel, melyben summázta a r. generális
teendőit. 1512-19: Rómában a Monte Coelión lévő ktor, m. zarándokház
priorja. Az ezekben az években írt munkái közül a Directorium... fratrum officialum (Róma, é.n.) a pálos r. szervezetét, szellemét, a szerz. életet korszerűsíti, a Declarationes constitutionum (Uo.,
1520) a jogtud. kommentárja. 1520-22: mo-i rfőn. Forráskutatásokat
végzett, kb. 80 mo-i, szlavóniai, no-i pálos ktor okl-anyagát
lajstromozta, másolta, anyagot gyűjtve tervezett rendtört-éhez, r.
jegyzékéhez (Inventarium). Kiad. Decalogus de beato Paulo (Krakkó, 1532) beszédgyűjteményét. 1538: újra rfőn. Legjelentősebb kiadott műve az Annotationes in regulam divi Augustini
(Velence, 1537), Szt Ágoston reguláinak gyűjt-e, 61 erkölcsi szabály
lat-m. szövege, mindegyik után 2-3 lapnyi lat. nyelvű magyarázattal. -
Fő műve a kz-ban maradt, másolatokból ismert Vitae fratrum Heremitarum. A
saját koráig terjedő r. események szintéziséből a kk. névtelenségből
kilépő, humanista magatartású tudós írót ismerhetjük meg. Személyes
ihletettségű fejezetekben, első személyben számolt be élete
eseményeiről, megjelenítő erővel rajzolja meg a rtagok, világi urak,
uralkodók portréit. Művelődéstört. érdekessége mellett írása
betekintést enged a 15-16. sz. fordulóján a pálos r-en belül létező
irod. életbe is. - M: Commentaria in Cantica Canticorum. Bécs, 1681. - Szt Ágoston Reguláinak m. fordítása Coelius (Bánffy) G-től. Kiad. és bev. Dézsi Lajos. Bp., 1900. - Arcok a m. kk-ból. (A Vitae ford-a) Bev. V. Kovács Sándor. Ford. Árva Vince-Csanád Béla-Csonka Ferenc. Uo., 1983. V.I.