Ár: 40.000 Ft
Leírás
Érkövy Adolf,
nyug. jószágkormányzó és miniszteri tanácsos, a m. tud. akadémia levelező tagja.
Már tanuló korában verselgetett és egy alkaikus ódáját Kisfaludy Sándor (1837. márcz. 17. levelében) is megdicsérte, ettől fogva szórejtvényeket, majd verseket, kisebb elbeszéléseket és egyéb czikkeket hozott tőle a Regélő, Honművész és a Hasznos Mulatságok, irt a Pozsonyi Hirnökbe s Századunkba (A philosophiáról Csaplovics ellen), gazdasági czikkeket az Ismertetőbe s Gazdasági Literaturába (a hizlalásról, a trágyáról, szeszégetésről, a birkáknak fülön való számjelzéséről), továbbá a Természetbe (A jégeső hárítókról), a Gazdasági Tudósításokba s az 1841-ben megindított Magyar Gazdába, ennek 1848-ig minden évfolyamába, a Nemzeti Ujságba (1847. 501. sz. Emlékbeszéd gróf Festetics György fölött.) 1850-57-ig és 1867. 135. sz. (Népbankok mint önsegélyző intézetek), dolgozott a Pesti Naplóba, Gazdasági Lapokba Hazánkba (1858), Függetlenbe, M. Világba, Kelet Népébe, Ország Tükrébe (1863. Peterdy Gábor), Főv. Lapokba (1864. Az új Georgicon küszöbén) sat. 1855-ben ő irta a Korizmics és társaitól kiadott Mezei gazdasági könyvébe a Gazdasági intézetek és egyesületek, úgy a Gazdasági irodalom cz. részt. A csatornázás, illetőleg a földöntözés mellett síkra szállva irodalmi vitát idézett elő s e kérdésben a m. t. akadémia 1864. nov. 28. gyülésen is értekezett (megjelent az Erdészeti Lapokban 1865),1866-ban Nemzetgazdasági magyar irók cz. alatt a M. Világba 45 czikket irt, a Honba (1881. 354. sz. Berzsenyi Dániel mint gazdasági iró) az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Robot és dézma erkölcsi és anyagi, mező és statusgazdasági tekintetben. Pest, 1845. (50 arany jutalmat nyert pályamű, mely a Hetényi János és Királyi Pál pályamunkáikkal adatott ki. Ism. Bud. Hiradó 1846. 379. sz.)
2. Homokkötés. Pest, 1846.
3. Haszonbérrendszer és népesítés. U. ott, 1847. (100 aranyat nyert értekezés.)
4. Az 1863. évi aszályosság a magyar alföldön. U. ott, 1863. (Közgazdászati tanulmány. Ugyane tárgyban ő készítette az Országos magyar gazdasági egyesületnek a kormányhoz 1864-ben beadott Emlékiratát.)
5. Die Locomotiv-Bahn von Debreczin bis Mármaros-Sziget, das ist die Verbindung der reichsten Salinen Ungarns mit der Theissbahn. Wien, 1865. (Névtelenül.)
6. Emlékbeszéd Török János akad. lev. tag felett. Bpest. 1875. (Értekezések a term. tud. köréből VI. 3. sz.)
7. A «telepítési kérdésről» tekintettel kivándorlásra, bukovinai véreink visszatelepítésére, czélszerűbb hazai néposzlatra s a mezőiparos nagy községek ellomhítására. Bpest, 1883. Egy térképpel. (A m. ált. biztosító társaság jutalmában részesült. Ism. Nemzetgazdasági Szemle, Századok, Bud. Szemle XXXIV.)
Szerkesztette az Ismertető melléklapját, a Gazdasági Literaturát 1840-ben, a Falusi Gazdát 1857. júl. 7.-1859. májusig, kiadta és szerkesztette a M. Gazdát 1859. máj. 3-1861 végeig és a gazdasági Füzeteket 1862-ben (8 füzet.)
|
Eddig megtekintett könyvek
