Leírás
...mellyben magokat sok csudálatos állapotok előadás, utoljára mégis szerencsésen London városába érkezett.
Szentiványi László fordította magyarra.
Egy metszettel.
Első ifjúsági műveink fordítások voltak. 1755-ben Kassán jelent meg Haller László fordításában, Barkóczy Ferenc egri püspök kiadásában, a fordító halála után négy évvel, Fenelon Telemachos kalandjai című munkája, (Les Aventures de Télémaque, 1699.) amelyet a szerző, aki XIV. Lajos király unokáinak udvari nevelője volt, nem kifejezetten gyermekek számára írt. A regény az antik görögök világát mutatja be, de egyik célja éppen a mitológia megismertetése a fiatal olvasókkal, bár emellett számos állambölcseleti, erkölcsi tanulsággal és felvilágosult elvvel is szolgál. A mű közel két évszázadon keresztül a francia iskolások kedvelt olvasmánya volt. A Haller László féle magyar fordítás is igen sikeresnek bizonyult, a következő években további három kiadás is készült. Fenelon munkáját 1753-ban Zoltán József erdélyi orvos is lefordította magyarra, de ez a fordítás csak 1783-ban látott napvilágot, és már megjelenésekor elavultnak hatott.
A másik, eredendően nem az ifjúságnak szánt, de mégis igen népszerű ifjúsági könyvvé vált mű, amely a felvilágosodás kori Európa gyermekeinek körében jól ismert és olvasott könyv volt, Daniel Defoe, Robinson Crusoe (Robinson Crusoe, 1719.) című munkája. A művet, mint az egyetlen, gyermekek számára hasznos és értékes olvasmányt, Rousseau ajánlotta Emil című pedagógiai regényében, 1762-ben, a szülők és nevelők figyelmébe. Ezt követően indult meg a Robinson-fordítások áradata Európában. Németországban, a filantropista elveket valló pedagógus, Campe dolgozta át Defoe művét gyermekek számára. (Robinson der Jüngere, 1779.) (Száz év alatt hetvenhét kiadása jelent meg Németországban.) A mű a rousseau-i természetes nevelés szolgálatában áll. Mindent megtanulhat ebből a könyvből a gyermekolvasó, ami számára hasznos, ami erkölcsileg és értelmileg a javát szolgálja. Szó esik a műben távoli földrészek természeti viszonyairól, növény és állatvilágáról, melyek a gyermek természetrajzi és földrajzi ismereteit bővítik, olvashatnak a földrengések okairól, a tűzhányókról éppúgy mint a szőlő- és burgonyatermesztésről. A legfontosabb erkölcsi szabályokat a gyermekek számára jól érthető példákon keresztül világítja meg a szerző. Szól a vallási türelem fontosságáról, a szülők iránti szeretetről és tiszteletről, a munka fontosságáról, a megfontolt viselkedés hasznáról és sok más dologról.
Magyar nyelven is a Campe-féle fordítás vált ismeretessé, amelyet először Gelei József tanár, és ismert tankönyvszerző ültetett át magyarra 1787-ben. A fordító bevezetőjében megfogalmazza, miért ajánlható a szülőknek és a gyermekeknek a mű: „Ez a könyv a szüléket tanítja az ő gyermekeikkel való bánásra, s azoknak bölts nevelésekre, a gyermeki gyenge szíveket pedig észrevehetetlenül elkészíti az emberiség gyengéd érzéseinek elfogadására és olly kedveltető módon tanítja azokat, hogy a tanításbeli munkát és unalmat nem is érzik, pedig azokban sok hasznos dolgokat tanulnak meg.” Gelei itt megfogalmazza azokat az ismérveket, amelyekkel egy jó gyermekkönyvnek rendelkeznie kell. Ez meg is magyarázza a könyv hihetetlen sikerét és népszerűségét. A nyelvész Gyarmathy Sámuel szintén lefordította Campe Robinzonját 1794-ben. Bár Gyarmathy hangsúlyozza, hogy fordítása a harmadik német kiadás alapján készült, megállapítható, hogy „a fordítás nem más, mint Gelei fordításának megszólalásig hű másolata… a legleplezetlenebb irodalmi visszaélés. .. Plagium, s mindenesetre a legvaskosabbak közül való.”
Robinzon történetének népszerűségét, és gyermekek számára hasznos voltát nemcsak a tömegesen megjelenő fordítások igazolták, hanem a témában hozzá hasonló „eredeti” művek szintén jelentős száma. Az úgynevezett „robinzonádok” az eredetinek szabad átdolgozásai. Csaknem minden európai nemzet megalkotta a maga Robinzonját. Az első német robinzonád már az eredeti Defoe mű megjelenése után három évvel, 1722-ben napvilágot látott, ugyanekkor egy olasz Robinzon is megjelent. Ezt követte a következő évben egy francia, később cseh, dán, lengyel, holland, ír, görög Robinzonok is születtek.
Szentiványi László már 1797-ben lefordított egy német robinzonádot, majd annak folytatását (1802-ben) magyarra, nem az „elméjeket holmi mély tudományokban nyugtalanító érdemes férfijak” számára, hanem az ifjabb nemzedék kedvéért.
|