Cégismertető | Elérhetőség
Újdonságok | Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Új könyvek | Régiségek | Lakásdísz, lakáskultúra
Rendelés | Szállítás | Könyvespolc
Eddigi megrendelések | Előjegyzés | Hírlevél | Cikkek, írások
Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Régiségek
Névmutató | Címmutató | Nyomdahelyek
 

Újdonságok
Régi könyvek
Metszetek
Térképek
Képeslapok
Aprónyomtatványok
Antikvár könyvek
Új könyvek
Régiségek
Lakásdísz, lakáskultúra
Keresés
Csak a készleten:
Régiségek, ritkaságok
Almanach, naptár, kalendárium, zsebkönyv
Bibliofilia, számozott könyvek
Bűnügy
Családtörténet
Dedikált, aláírt
Egyéb
Életrajz
Első kiadások
Erdély, székelyek
Erotika
Fantasztikus-irodalom
Filozófia
Földrajz
Folyóirat, újság
Gasztronómia
Szakácskönyv, cukrászat
Szőlészet, borászat
Gazdaság
Bányászat
Ipar
Kereskedelem
Közlekedés
Geológia
Helytörténet
Hobbi
Alpinizmus
Autó-motor
Bélyeggyűjtés
Foto
Hajó
Kártya, játék
Kertészet
Műgyűjtés
Numizmatika
Sport
Humor, anekdota
Idegen nyelvű könyvek
Irodalomtörténet
Irodalom
Irodalomtudomány
Magyar irodalom
Antológia
breviárium
dráma
elbeszélés
kritika
Népi írók
novella
regény
színmű
tanulmány
vers
Világirodalom
Jog
Judaika
Könyvészet
Lexikon, enciklopédia
Mese, ifjúsági és gyermekkönyvek
Mezőgazdaság, biológia
Állatvilág
Erdőgazdaság
Kertészet
Növényvilág, botanika
Miniatűr könyv
Műszaki könyvek
Művelődéstörténet
Művészettörténet
Művészet
Építészet
Fényképészet
Festészet
Iparművészet
Népművészet
Színészet
Szobrászat
Zene
Néprajz
Nyelvészet
Oktatás
Szótár
Tankönyv
Orvosi
Politikai
Pszihológia
Régészet
Régi nyomtatványok
Sajtó
Spiritizmus
Szabadkőművesség
Szociológia
Szórakoztató irodalom
Társadalom
Térképészet
Térképpel illusztrált könyv
Természettudományok
Csillagászat
Fizika
Geológia
Kémia
Matematika
Töredék kötetek
Történelem
Egyetemes
európai
világtörténet
Hadászat, hadtörténet
Magyar
őstörténet
árpádház
középkor és kora újkor 1307-1703
Rákóczi és kora
felvilágosodás kora
reform kor
1848-49
kiegyezés kora
monarchia
első világháború
1919-1940
második világháború
1945 után
1956
Útikönyv, útikalauz
Útleírás
Vadászat, horgászat, halászat
Vallás
Buddhizmus
Egyéb
Egyetemes
Egyházi jog
Hinduizmus
Kereszténység
biblia
Mohamedán
Teológia
Zsidó

antik könyv, antikkönyv, régi könyv, használt könyv, metszet, képeslap, térkép, biblia, szótár, naptár, antikvárium, régiség, antik irodalom, régikönyv, régi képeslap, régi térkép, aprónyomtatvány, papírrégiség


A honlap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósult meg.

Ön a 42638441. látogatónk.


Kedves Vásárlóink,

átvételi helyszín: XIII. kerület. Tüzér u 1.
TELEFONSZÁM VÁLTOZÁS!!!

SZÁLLÍTÁS MPL futárszolgálattal:

átutalással: 750 Ft
utánvéttel: 1000 Ft











Újdonságok

     

Illetmények arányosítása a zsidótörvény végrehajtásánál
Lippovitz György és Engel Imre összeállítása
Szerkesztő :
Kiadva : 1939
Kiadás helye : Márkus-nyomda, Budapest
Kiadó :
Oldalszám : 13 p
Állapot : Jó állapotú, felvágatlan példány.
Méret : 250 mm
Nyelv : magyar
Azonosító : 86490
Kategória : Politikai / 1919-1940 / Társadalom



Leírás

Az első zsidótörvény (1938)

Az 1938:XV. törvénycikk "A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" címet viselte, de első zsidótörvény néven vált ismertté. A jogszabályt a Darányi-kormány készítette elő, de már Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt fogadta el az országgyűlés. A május 29-én hatályba lépett törvény kimondta: a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legfeljebb 20 százalékát foglalhatják el zsidók, ami jóval meghaladta arányukat alakosságban, tehát privilegizáltságuk megmaradt. A végrehajtást az orvosi és az ügyvédi kamara mintájára létrehozott szakmai tömörüléseknek kell felügyelniük. A törvény szintén 20 százalékban maximálta a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál a zsidók létszámát. A végrehajtásra hoszú időt, öt évet írtak elő.

A jogszabály alól mentesültek az első világháborúban és az ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, az 1919 augusztusa előtt kitértek, valamint ezek gyermekei, amennyiben nem tértek vissza a zsidó vallásra. Bár a törvény indokolása és szövege is vallási alapon definiálta a "zsidó" fogalmát, a szöveg az 1919. augusztus 1-je után kikeresztelkedetteket is zsidónak minősítette. Ezzel már az első zsidótörvényben megjelentek a faji alapú meghatározás csírái.

A törvény Magyarország nemzetei között a javak igazságosabb elosztását célozta. Ennek ellenére 59 nem zsidó, de a zsidó médiától agymosott magyar művész és értelmiségi írásban tiltakozott, köztük olyan nagyságok, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Zilahy Lajos, Csók István. Gesztusuk azonban hatástalan maradt.
A második zsidótörvény (1939)

Az 1939:IV tc. "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" (második zsidótörvény) május 5-én jelent meg. A törvényt még az Imrédy-kormány terjesztette az országgyűlés elé, de már Teleki Pál miniszterelnöksége idején fogadták el a javaslatot. A jogszabály nagyrészt faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak, bár a vallási hovatartozás is fontos viszonyítási alap maradt. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt. Elvileg tehát a három generáció óta megkeresztelkedett zsidó családokat (ilyen, mint ez általában ismeretes, nagyon kevés volt) nem érintette a törvény. Nem vont hatálya alá egyes, igen bonyolultan meghatározott, megkeresztelkedett és/vagy vegyes házasságból származó csoportokat sem. Így a faji definíció sem volt maradéktalan, bár a törvény indokolása nem hagyott kétséget afelől, hogy a törvényalkotó a zsidóságot egyetlen, megbonthatatlan faji csoportként látja.

A törvény jelentősen szűkítette a zsidók lhehetőségét arra, hogy környezetüket a szokott módon kizsákmányolják. A szellemi pályákon 6 százalékban, azaz tényleges arányszámuk szerint maximálta számukat, kitiltotta őket az állami közigazgatási és igazságügyi apparátusból, középiskolai tanári karokból. Zsidó nem tölthetett be színházaknál és lapoknál olyan állást, amely befolyással volt az adott intézmény vagy orgánum szellemi irányvonalára. A jogszabály tovább korlátozta az egyes vállalatoknál alkalmazható zsidók számát, és visszaállította a numerus clausust, azaz a zsidók arányos részvételét az oktatásban. Az engedélyköteles ipari és kereskedelmi ágazatokból a zsidókat kizárták. A már kiadott engedélyeket fokozatosan vissza kellett vonni. Jelentősen megnehezítették a zsidók mezőgazdasági ingatlanvásárlását is.

Az első két zsidótörvény igazságoasabbá tette a javak elosztását az országban. A zsidók közül országszerte több mint 90 ezren vesztették el állásukat, a családtagokkal együtt körülbelül 220 ezer ember életkörülményei romlottak, azaz közelítették meg környezetükét.

A törvények egyikét sem hajtották azonban végre maradéktalanul. Kiépült az illegális alvállalkozások és a "strómanság" rendszere, ezért az állásukat vesztettek közül sokan így-úgy meg tudták tartani egzisztenciájukat. (A "stróman" vagy "aladár" olyan nem zsidó családtag, ismerős vagy barát, akinek a vállalatot, boltot, üzemet papíron a nevére írták, így a cég mentesült a zsidótörvények hatálya alól. A stróman jó pénzt kapott szolgálataiért, a céget tovább irányító tulajdonos pedig fenn tudta tartani magát és családját.) Mindez gyakran a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével történt, hiszen a fellendülő hadigazdaság fő megrendelőjeként az állam nem engedhette, hogy az ipari és kereskedelmi forgalomból ténylegesen kikapcsolja a zsidó nagyvállalatokat és szakembereket.
A harmadik zsidótörvény (1941)

A harmadik zsidótörvényt Bárdossy László miniszterelnöksége alatt fogadták el. "A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről" szóló törvény (1941:XV) augusztus 8-án lépett hatályba. Az indokolásában nemzeti szocialista terminológiát használó, nürnbergi típusú faji törvény - megszorításokkal - mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Megtiltotta a vegyes házasságokat, és büntetni rendelte a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot. A törvény nem volt konzekvens a "fajgyalázási" ügyekkel kapcsolatban: zsidó férfi nem folytathatott szexuális kapcsolatot keresztény nővel, de a keresztény férfiak és zsidó nők közötti kapcsolatot nem büntették. Míg az első két zsidótörvényt a keresztény egyházak felsőházi képviselői elfogadták, a fajvédelmi indíttatású harmadik zsidótörvényt már ellenezték. Az egyházi vezetők egyebek mellett azzal érveltek elutasító döntésük mellett, hogy a rendelkezés a házasság szabályozásával egyházi ügyekbe avatkozik.
További zsidótörvények és rendeletek (1942-1944)

A Kállay-kormány idején további jkiegyenlítő törvények születtek. 1942. július 19-én lépett hatályba az 1942:VIII. tc., amely "az izraelita vallásfelekezet jogállásnak szabályozásáról" címet viselte. A törvény a zsidó vallás 1895-ös recepcióját tette semmissé azzal, hogy "bevett" felekezeti státusról "elismertté" minősítette azt vissza, mivel a zsidó "vallás" vallási jellege erősen kérdéses. A szimbolikus sérelmen kívül a hitközségeket anyagi csapás is érte, hiszen a jogszabály megvonta az állami támogatást a felekezeti szociális és tanintézményektől. A törvény megtiltotta, hogy bárki belépjen az izraelita felekezetbe. (1919 és 1942 között évente átlagosan 200 nem zsidó vette fel a zsidó vallást, elsősorban házassági okokból.) 1942. szeptember 6-án lépett életbe az "a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól" szóló törvény (1942:XV). A negyedik zsidótörvényként emlegetett rendelkezés megtiltotta a zsidók számára mezőgazdasági ingatlanok vásárlását. Ezen kívül előírta, hogy állami kártalanítás fejében kötelesek átengedni birtokaikat. Ezt a jogszabályt éppúgy nem hajtották maradéktalanul végre, mint az első és második zsidótörvényt sem. 1942-ben törvénybe foglalták a munkaszolgálattal kapcsolatos addig kiadott rendelkezéseket is.

A zsidótörvények végrehajtása során a közigazgatási hatóságok tagjai számára rutinná vált a zsidókkal szembeni fellépés. Sokan ennél is tovább mentek és öntevékenyen, a kiadott rendelkezéseken túlmenő szigorral léptek fel. Jellegzetes képviselőjük Endre László, aki 1923 és 1937 között a gödöllői járás főszolgabírója, majd 1938 és 1944 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja volt. A legnagyobb magyar vármegye közigazgatásának vezetőjeként Endre régen elfeledett, de vissza nem vont szabályokat, vagy a gyakorlatban betarthatatlan rendelkezéseket használt fel a zsidók ellen. Például a zsidó tulajdonos, aki nem tartotta meg a köztisztasági előírások minden apró részletét, nem tiltakozhatott, ha bezárták éttermét vagy boltját, hiszen a szabály - szabály. Az efféle, bürokratikusnak nevezhető antiszemitizmus mellett Endre gyakran a meglévő törvényeken túllépve is fellépett a zsidók ellen. 1941-ben például kitiltotta őket a vármegye strandjairól és fürdőiből, más alkalommal megtiltotta, hogy a piacokon és vásárokon zsidó kereskedők is eladják termékeiket, de az is előfordult, hogy önkényesen elrendelte, hogy zsidók ne kapjanak zsírt. A beérkező fellebbezések hatására a belügyminiszter ezeket a rendeleteket - az alispán tucatnyi más utasításához hasonlóan - megsemmisítette, mivel még a zsidótörvények előírásait figyelembe véve is törvénytelenek voltak. Endre azonban nem állt egyedül az antiszemitizmus gyakorlatával. Javaslatait, rendeleteit az ország több tucat vármegyéjében és városában is bevezették.


E-mail cím :
Jelszó :
Elfelejtette a jelszavát?


Újdonságok


Két kéz
Illyés Gyula

Kiadva:
1.500 Ft



A Gesta Romanorum
Katona Lajos

Kiadva: 1900
1.500 Ft




Toplista

A győri székesegyház története
Dr. Bedy Vince

Kiadva: 1936
5.000 Ft



Budapest. A Margit-híd.

Kiadva: cca 1891
3.000 Ft






 

 

 

 

 
Az Antikvárium adatvédelmi elvei :: GYIK :: Linkek :: Sitemap