Készítés módja : |
rézmetszet |
Kiadva : |
1685 |
Kiadás helye : |
|
Lap méret : |
|
Állapot : |
Erős, tiszta lenyomat. |
Tényleges méret : |
32,2 x 19,4 cm |
Azonosító
: |
71665 |
Kategória : |
Magyar városkép / Hadtörténet |
Leírás
Alsó részén a metszetnek az alábbi szöveg: Schlacht bey St: Gotthart an der Rab in Nidter Ungern deni Augusti 1664.
A szentgotthárdi csata (1664) 1664. augusztus 1-jén történt, amikor a Raimondo Montecuccoli vezette keresztény csapatok csaptak össze az Oszmán Birodalom Köprülü Ahmed vezette hadseregével Szentgotthárd vidékén. Az európai hadak váratlanul elsöprő győzelmet arattak. Magyarországon a török elleni háborúk során ennek óriási jelentősége volt, hisz Mohács (1526) és Mezőkeresztes (1596) után ez volt az első nagy, nyílt ütközet, amely ráadásul nem a török győzelmével végződött.
Európai viszonylatban is jelentős a győzelem. A kontinensen dúló török háborúk fő hadszíntere Magyarország volt, ahol eddig a törökök szárazföldi hadereje rendkívül eredményesen harcolt. Taktikájuk a fegyvernemi munkamegosztásra alapult, amelyet a 16. századtól kezdve alkalmaztak. Ebben a gyalogsággal és a tüzérséggel minél nagyobb tűzerőt igyekeztek kifejteni, ezáltal a nagyszámú lovasság ezen támogatás mellett heves, átütő támadással könnyen lerohanta az ellenséget.[4] Ennek a harcmodornak nem kedveztek a rossz terep- és látásviszonyok. Igaz, sokszor jól működött, de ha a megfelelő tényezők nem voltak adottak, akkor az európai gyalogság, amely pikával volt felszerelve, fölénybe került. A török taktikában nem sok változás ment végbe az elmúlt több mint egy évszázad során, de a nyugatiban annál több. Az új típusú seregnek először volt alkalma nyílt csatában megmérkőzni a törökökkel, s legyőzte őket, jelezve ezzel, hogy a törökök taktikája már nem olyan hatásos, mint korábban volt.
|