Metszetek

G. Frigyes, orvos és iró, szül. Nagyváradon 1789 nov. 16., megh. u. o. 1858 jan. 3. 1816. a pesti egyetem hallgatója lett s 1819. a filozofia doktorává avatták. Orvosi képzettségét Bécsben nyerte, hol 1825. orvos- és sebészdoktorrá avatták. 1825-1829-ig Teltschben, Morvaországban Lang gyáros orvosa volt s itt kórházat létesített. Az ez idő alatt megtakarított pénzen külföldi tanulmány-utat tett. 1829. a nagyváradi zsidókórház orvosává választották, 1830. pedig megalapította a szegény vakok gyógyintézetét, mely mai napig is fennáll. Az 1836-ki tüzvész és 1846-ki árviz alkalmával kifejtett humánus tevékenységeét elismerő oklevelet nyert. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésén 1846. és 1847.azon buzgólkodott, hogy az ország különböző vidékein társadalmi uton szemkórházak létesüljenek. A szabadságharc alatt intézetében sebesült honvédeket ápolt. 1856 máj. 26. Ferenc József király meglátogatta a kórházat s másnap a Ferenc József-renddel tüntette ki. Arcképét a türténeti képcsarnokba helyezték el. Mint orvos igen nagy keresettségnek örvendett, mint igazi emberbarát emlékét a nép még ma is őrzi, maradó alkotása a nagyváradi szemkórház, melynek alapításával s annak humanus szabályaival (mindenki ingyen nyert felvételt) a külföldet évtizedekkel megelőzte. A szemorovoslás tudományát oly időben ritka sikerrel művelte s fejlesztette, amidőn még más államokban is csak mellékes szaknak tekinteték. Műávei: Jelentés a nagyváradi szemkórház működéséről, Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Ungarns. (1857).