Régi könyvek

Új folyam, LXVII. kötet. 1905-1907. cyclus.
Az 1906-dik évi illetmény harmadik kötete.

Vámbéry Ármin, Vamberger Hermann (Dunaszerdahely, 1832. márc. 19. – Bp., 1913. szept. 15.) közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista, egyetemi tanár, a török filológia kiváló szaktekintélye, az MTA tagja (l. 1860, r. 1876, t. 1893, ig. 1894). Bámulatos nyelvtehetsége révén több európai és számos keleti nyelvet – elsősorban a törököt – is elsajátított. Az MTA anyagi támogatásával 1861 őszén elindult, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Mivel az út igen veszélyes volt, mohamedán dervisként egy bokharai hadzsi karavánhoz csatlakozott 1863. márc. 28-án és Erzerumon s Tebrizen át Kházendrán tartományba, majd a Kaspi-tengeren átkelve az Oxus egyik ága mentén fekvő Khivába jutott. Innen 1863. júl.-ban indult tovább Bokhara felé. Bokharában hajszál híján felfedték kilétét, ami halálát jelentette volna. Itt egy Szamarkandon át Heratba és Meshedbe induló karavánhoz csatlakozott, és Meshedtől Teheránig lóháton tette meg az utat. Három hónapot töltött Teheránban, ahol átírta és kiegészítette útközben titokban készített jegyzeteit majd az egyszer már megtett útvonalon hazaindult és 1864. májban érkezett meg Pestre. Utazását leírásban örökítette meg. Nagy jelentőségű, úttörő eredményeket ért el Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a török filológia területén. Mint az ázsiai helyzet kiváló ismerőjéhez az angol és a török kormány számos esetben fordult hozzá tanácsért. 1865-től a bp.-i tudományegy.-en a keleti nyelvek magántanára, 1868-tól rk., 1870-től ny. r. tanára, itt tanított 1904-i nyugalomba vonulásáig. 1872-vel Berecz Antallal, Xantus Jánossal és Hunfalvy Jánossal részt vett a Magyar Földrajzi Társ. megalapításában. Számos európai tudományos társ. választotta tb. tagjává. – F. m. Türkisch-deutsches Wörterbuch (Konstantinápoly, 1858), Vándorlásaim és élményeim Persiában (Pest, 1864), Középázsiai utazás (Pest, 1865), Vázlatok Közép-Ázsiából (Pest, 1868), A keleti török nyelvről (Pest, 1869), Oroszország hatalmi állása Ázsiában (Pest, 1871), Der Islam in XIX. Jahrhundert (Leipzig, 1875), Sittenbilder aus dem Morgenlände (Berlin, 1876), A török-tatár nyelvek etymologiai szótára (Pest, 1877), A magyarok eredete (Bp., 1882), A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben (Bp., 1885), A magyarok keletkezése és gyarapodása (Bp., 1895), The travels of Sidi Ali Reis (London, 1899), Altosmanische Sprachstudien (Leiden, 1901), The Story of my Struggles (London, 1904, befejező része: A küzdelemnek vége, s még sem a vége. Huszadik Század, 1904. II.), Küzdelmeim (Bp., 1905), Nyugat kultúrája Keleten (Bp., 1906), A magyarság bölcsőjénél (Bp., 1914), Dervisruhában Közép-Ázsián át (Klasszikus útleírások, VIII. Bp., 1966).