Régi könyvek

Mihalik Sándor (Kassa, 1900. febr. 18. � Bp., 1969. jan. 13.): művészettörténész, a történelemtudományok doktora (1969). Apja, ~ József művészettörténész. Felesége Dutka Mária művészettörténész. Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte. 1926-ban egy.-i doktorátust szerzett. 1926�1928 között a római Magy. Történeti Intézet ösztöndíjasaként Olaszo.-ban végzett kutatásokat, elsősorban a m. iparművészet itáliai kapcsolatait tanulmányozta. 1927-ben a sienai Irodalmi és Művészeti Ak. tagjai közé választotta. 1950-ben a bp.-i Iparművészeti Múz. múzeológusává nevezték ki. A harmincas évek közepén tett berlini tanulmányútja során a középkori m. ötvösművészet számos, Németo.-ban őrzött emléket sikerült felkutatnia és azonosítania. A harmincas évek második felében készültek a mo.-i kerámiaművesség 18-19. sz.-i történetével foglalkozó első tanulmányai: a gácsi és a regéci keménycserép-manufaktúrák korai történetének feldolgozásai. Ezzel egy időben elkészítette a pest-budai ónöntés történetének első összefoglalását. 1939-től a kassai Felső-magyarországi Múz. ig.-ja, nevéhez fűződik a korszerű kőtár létesítése, a városi műemlékek helyreállításának irányítása. 1945-ben visszatért Bp.-re. Egy éven át az Iparművészeti Múz. ig.-ja, majd 1946-tól 1965-ig a MNM főig.-h.-e volt. A múz. kiállításai részben az ő irányításával valósultak meg. 1954-ben sajtó alá rendezte Szentpéteri József pesti ötvösmester önéletírását. 1961-ben jelent meg Régi magyar zománcművészet c. könyve � német, angol és francia nyelven. A hatvanas években megjelent tanulmányainak többsége a mo.-i keménycserép-és kőedénygyártás 18-19. sz.-i történetét tárgyalja. Hann Sebestyén életművét dolgozta fel doktori értekezésében. A hatvanas évek második felében, a régi m. művészet emlékeit bemutató kiállítások (Neuchâtel, 1965, Párizs, 1966, London, 1967, Belgrád�Zágráb, 1968) iparművészeti anyagának összeállítása és feldolgozása jelentős részben az ő munkája volt. � M. A rimaszombati ötvöscéh (Bp., 1919), Le coppe ungheresi del Duomo di Rieti Roma (Bp., 1928), Gioielli di Santa Elisabetta d'Ungheria a Udine ed a Cividale (Roma, 1936), Pest-Budai ónműves emlékek (Bp., 1940), Kerámiatörténeti előadások (Bp., 1951), Denkmäler und Schulen des ungarischen Drahtemailes im Ausland (Bp., 1958), Die ungarischen Beziehungen des Glockenblümenpokals (Bp., 1959), Zur Geschichte der alten keramischen Fabriken Siebenbürgens (Bukarest, 1960), Adatok a régi magyar kerámiagyárak történetéhez (Bp., 1960), Emailkunst im alten Ungarn (Bp., 1961), Versuch einer Zentralisierung des ungarischen Punzierungswesens im XVIII. Jahrhundert (Bp., 1961), Problematik der Rekonstruktion der Monomachos�Krone (Bp., 1963), Magyar ötvösművészek Svédországban (Bp.�Stockholm, 1968) Der Goldschmied Sebastian Hann (Bp., 1970). � Irod. Molnár László: M. S. (Műv.-tört. Ért., 1970. 4. sz.).