Népzenei Monográfiák VII.
Megjelent 1000 példányban.
Részlet az Előszóból:
"Lajtha László 1922 novemberében, Bogyiszlón 111 dallamot rögzített fonográfhengerekre. A gyűjtés eredményéről a Néprajzi Társaságban 1924. január 30-án tartott előadásán számolt be. Bár sem ennek az előadásnak, sem helyszíni jegyzeteinek eddig még nem sikerült nyomára bukkanni, maga a gyűjtött anyag, rendelkezésünkre áll.
A hengerek számát, a felvett darabok szövegkezdeteit, címeit a Néprajzi Múzeum fonográfgyűjteményének jegyzőkönyve tételesen tartalmazza. A hangfelvételek hengerei (két törött, illetve elveszett darabot kivéve) megmaradtak, s ma már másolatban is hozzáférhetők. A hangfelvételekről készült Lajtha-lejegyzések másolatai a Néprajzi Múzeum támlapgyűjteményében, valamint a Zenetudományi Intézetben őrzött, ún. Bartók-Rendben kéziratosan, illetve a Magyar Népzene Tára I. kötetében publikált formában megtalálhatók. Kivételt képez az a három fütyölt hangszeres dallam, amelyet a rendezéskor le sem jegyeztek (MF 2634a-c). Ezekről most készült lejegyzés.
...
Mindenképpen tanulságos a hangzó és írásos anyag összehasonlítása. Ezek az MP3-as formátumban közreadott felvételek ugyan nem hifi minőségűek, sőt helyenként alig-alig hallhatók, de még ilyen rossz minőségben is jó vezetőink lehetnek az eredeti előadás hangsúlyainak, artikulációjának rekonstruálása során. Ezeket ugyanis a legrészletesebb kottaírás sem tudja megjeleníteni, sőt, a tapasztalata azt mutatja, hogy minél jobban bonyolítjuk a jelrendszert, annál kevésbé lesz használható.
A CD használatát megkönnyíti, hogy az egyes darabok elnevezésében mind a dallam kötetbeli száma, mind a felvétel hengerszáma megjelenik a lejátszó-készülék kijelzőjén."
Budapest, 2006. május 11.
A kötetet szerkesztette és az előszót írta: Sebő Ferenc.
Eddig megtekintett könyvek
