Régi könyvek

Illyés András (1637-1712)
Bölcseleti doktor, erdélyi püspök, szül. 1637-ben Csik-Szent-Györgyön. Erdélyben. Egyházi pályára lépvén, a szent Adalbert seminariumban tanult és 1663-ban bölcseleti doktor lett, mire a theologiára Rómába küldetett. Visszatérvén hazájába, 1668-ban vásáruti plébános volt és 1676. ápr. 24. pozsonyi kanonok lett. 1677. jan. a jókai plébánia administratorának azért küldetett ki, mint előtte Súri Márton szintén pozsonyi kanonok, hogy az eretnekektől visszafoglalt plébánián nagyobb tekintélyt képviseljen, de csak 1678. áprilisig maradt ott, mert a zavargó népség közt élni nem akart, és visszatért a pozsonyi káptalanba, hol olvasó-kanonokká léptették elő. 1696. jan. 19-én erdélyi püspökké neveztetett ki s 1697. márcz. 3. iktattatott be székébe (közben 1691 körül szebeni prépost, 1796. ápr. 19. sz. István vértanuról nevezett prépost, esztergomi kanonok s pilisi apát lett). 1697. máj. 13-án érkezett Kolozsvárra, máj. 18-án Gyulafehérvárra, hol másnap az első misét mondta száz év óta (miután Erdélynek közel egy századig nem volt fölszentelt püspöke). Erdélyben azonban nem tartózkodott soká, okt. 9-én már visszatért Nagyszombatba, hol 1698-ban a szent Háromság oltárát és 1699-ben a szent Miklós templom oltárát újra építtette. 1703-ban meglátogatta alvinczi székhelyét. 1704. okt. 4. visszatért Nagyszombatba, hol 1712-ben meghalt.
Rendkívüli buzgóságot fejtett ki különösen mint hitszónok, az irodalom terén szintén tevékeny volt.

Az első oldalon metszettel.