Herman Ottó (1835. jún. 26. Breznóbánya ? 1914. dec. 27. Bp.): természettudós, etnográfus, polihisztor, politikus.
Főbb művei: Falco subbuteo Linné. (A kabasólyomról szóló első írása). Erdélyi Múzeum Egylet évkönyvei. III. 1864-65, Reliquia Petényiana. 1879., Magyarország pók-faunája I?III. 1876?1879., 4. Természetrajzi füzetek címmel szaklapot indít 1877-ben, szerkeszti 1886-ig., Ősi nyomok a magyar népies halászatban. Bp. 1885., A magyar halászat könyve. I?II. Bp. 1887., A halgazdaság rövid foglalatja. Bp. 1888., Petényi János Salamon. Bp. 1891., Az északi madárhegyek tájáról. 1893., Aquila címmel madártani lapot indít, 1893-tól haláláig szerkeszti. Ma is megjelenő lap, A madárvonulás elemei Magyarországon. Bp. 1895., Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. Bp. 1898., A magyar ősfoglalkozások köréből. Bp. 1899., A madarak hasznáról és káráról. Bp. 1901-től több kiadást is megért., A magyar nép arca és jelleme. Bp. 1902., A madarak és fák napja Magyarországon. Bp. 1906., Az 1902. évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény és Magyarország. Bp. 1907., A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Bp. 1909., A magyar pásztorok nyelvkincse. Bp. 1914., Természeti képek. Bp. 1959.
Idézet a könyvből:
"Herman Ottót az utolsó nagy magyar polihisztorként tartja számon a tudománytörténet. Érdeklődési köre, tudományos munkássága valóban roppant széles körű. Úttörő munkát fejtett ki a madarak, a rovarok, a pókok életmódjának szokásainak földerítésében, de néprajzi, archeológiai, nyelvészeti írásai, vitairatai is maradandó értékűek.
A nagy olvasóközönség kezébe nem jutnak el munkái, mivel csak szűk körök számára jelentek meg, szakfolyóiratok lapjain sárgulnak, s maholnap a kutatók számára is hozzáférhetetlenek. Mindez indokolhatja műveinek újabb meg újabb kiadását.
Legalább annyira indokolja e kötetünk megjelenését Herman Ottó írásművészete, az a könnyed és elegáns mód, ahogyan tudós témáit kifejti. Tudós, aki szépírói erényekkel csillog, ritka jelenség."
Képekkel illusztrálva. Válogatta, sajtó alá rendezte és az utószót írta Erdődy Gábor.