32 sztl. lapon 94 képmelléklettel, egy térképpel: Almásy László sivatagi útjának térképe.
Almásy László Ede (1895-1951), századunk nemzetközi jelentőségű Szahara-kutatója 1895-ben született Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) magyar nemesi, de nem grófi család sarjaként. Első hosszabb expedícióját 1929-ben vezette, ekkor a híres Darb el-Arbain ősi karavánút, a ?Negyven nap útja? egy szakaszát fedezte fel újra. Almásy a következő évtizedben az ismeretlen Szahara, különösen a Líbiai-sivatag ekkor hallott legendáinak nyomába eredt. Bekapcsolódott az elveszett kincses oázis, a három völgy alkotta, legendás Zarzura kutatásába. Almásy legjelentősebb felfedezései azonban azok az őskori sziklaképek ("Az úszók barlangja") , amelyeket ekkor talált a Gilf Kebir területén és az Uweinat-hegység Ain Dua forrása feletti sziklaüregekben. Hatalmas sivatagi területeket térképezett és kutatott fel Egyiptom és Szudán sivatagi területein.