Szerkesztő : |
|
Kiadva : |
2011 |
Kiadás helye : |
Runner Média Kft. Nyomdaüzeme |
Kiadó : |
|
Oldalszám : |
363 p + [4] |
Állapot : |
Papírkötésben, újszerű állapotban. |
Méret : |
233 mm |
Nyelv : |
magyar |
Azonosító
: |
92693 |
Kategória : |
Dedikált, aláírt / Helytörténet / Életrajz |
Ár: 4.000 Ft
Leírás
Dedikált, Szabó Péter részére.
Dr. Zonda Tamás (1940- )
Édesapja, Zonda József (székely őseit 1614-ben említi nemesként a Bethlen-féle conscriptio) Székelyudvarhelyen érettségizett, majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi szakán avatták orvossá. Sebésznek tanult, aztán Ráckevére került körzeti orvosnak. 1938-ban kötött házasságot Frecska Hedviggel, 1940-ben született meg Tamás fiuk.
Az anyai ági Frecska család ősi fészke Nógrád megyében (Felső)Esztergály település volt, akik a Balassa család jobbágyaiként indulva Balassa Ádám révén 1702-ben felemelkednek: (őket felmentette és címeres nemes levél nyerhetése által a kiváltságosak sorába lépésére segítette). Az ország csonkolásáig a népes Frecska család tagjai a Felvidéken éltek (Zólyom, Selmecbánya, Rozsnyó), több evangélikus lelkész és hivatalnok került ki közülük.
Az apát, a bécsi döntések után Erdélybe, Parajdra helyezik át járási tisztiorvosnak, majd 1942 novemberében Szécsénybe, amelyet 1944-ben katonai behívás követ.
Zonda Tamás, anyjával, nagyanyjával együtt Balassagyarmaton vészeli át a háborút. Gyermekkorát Szécsényben, a nyarakat többnyire Gyarmaton a nagymamánál tölti. 1956 tavaszán költözött át a család Balassagyarmatra, a megürült Andrássy úti (ma Ady Endre út) családi házba, melyet a Frecska nagyapáék 1920-ban vásároltak, kiűzetvén Nagy-Magyarországból.
A harmadikos gimnazistát itt érték az 1956-os események, pár napig nemzetőrként is helytállt.
1958-ban érettségizett, nem került be azonnal az egyetemre, egy évig a helyi Vegyesipari Vállalatnál dolgozott, falvakat villamosítottak. Kitanulta a szakmát és nagyon hasznosnak tartja még ma is ezt az egy év kemény fizikai munkát. A következő évben már felvételt nyer a Budapesti Orvostudományi (ma Semmelweis) Egyetemre, ahol 1965-ben végzett az általános orvosi karon.
A diploma után Balassagyarmaton, a kórház ideg-elmeosztályán kezdett dolgozni, melynek akkoriban neve volt: az Európa-hírű Sántha Kálmán professzort internálták ide. A szakmát az Ő tanítványaitól tanulhatta.
Önhibáján kívül családi élete zátonyra futott, nagyobbik fiával 1980-ban a fővárosba költözött, akit egyedül nevelt. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház idegosztályán 1980-84 között főorvos, majd 1984-tól 2003-ig ugyanott a pszichiátria osztályvezető főorvosa, ekkor nyugdíjazzák, de egy évig vezeti még az általa alapított Pánik Ambulanciát.
Kutatási témaköre a hangulatzavarok és az öngyilkosság, eredményei, munkái e tárgyban határon túl is ismertek.
Három szakkönyve (Az öngyilkosság kultúrtörténete, Öngyilkos nép-e a magyar?, Öngyilkosság, statisztika, társadalom) és nagyszámú tudományos közleménye, könyvrészlete jelent meg.
1991-2004 között a Végeken, majd a jogutód Mentálhigiéne és Pszichoszomatika c. szaklapok társfőszerkesztője volt. Több magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja, két hosszabb, frankfurti és londoni tanulmányúton vett részt.
1988-ban Jahn Ferenc díjat, 1992-ben és 1996-ban Nyírő Gyula díjat kap, utóbbiakat a nagysikerű szakkönyveiért.
A gimnáziumi években már verselgetett, de igazán csak az 1970-es években kopogtatott a múzsa. Alapító tagja lesz Balassagyarmaton a Komjáthy Jenő Művészeti Társaságnak, verseit először a nógrádi lapok közlik.
A költészet egyre mélyebben érdekli, több országos lapban, irodalmi folyóiratban jelennek meg versei, 1988-ban a Szépirodalmi Kiadó kiadja első verseskötetét Nincs félelem címmel, melyet 1993-ban a Törtarany követ. Utóbbihoz az illusztrációkat Réti Zoltán festőművész barátja készíti.
Nógrádi, gyarmati kötődését újólag mutatja, hogy XIX. századi, elfeledett nógrádi (balassagyarmati) kismester költők műveit felkutatva, antológiát állít össze, amely 2006-ban jelenik meg Nagyok árnyékában címmel. Az utóbbi időben egyre többet jár haza irodalmi kutatásai miatt is, de miként mondja: ahogy öregszem, álmaimban is egyre gyakrabban járok otthon.
Első házasságából Balassagyarmaton két fia született, mindkettő egyetemet végzet: Igor (1968) gyermekgyógyász, immunológus (itt két unoka van) Tamás (1970) német-történelem-média szakos középiskolai tanár, akit tanítványai nagyon kedvelnek, ami manapság ritkán mondható el - jellemez Zonda Tamás.
Tíz év lázas munka, alkotás után, 1991 óta él együtt második feleségével, gyermekük Bence, 1992-ben született, akit áldott jó, kedves és főként nagyon okos fiúnak mutat be.
Az Ő sorsát szeretné még egyenesben látni.
Zonda Tamás, feleségével, Nagy Gabriella pszichológussal és Bence fiával Budapesten, a Mártonhegyen, egy csendes, zöldövezeti társasházban lakik.
|