Szerkesztő : |
|
Kiadva : |
1798 |
Kiadás helye : |
Poszonyban és Pesten Füskúti Landerer Mihály bötüivel és kölcségével |
Kiadó : |
|
Oldalszám : |
1 t. + VIII + 432 p + 1 t. + X + 432 p |
Állapot : |
Félvászon kötésben, I. kötet címképmetszete másolatban pótolt. |
Méret : |
208 mm |
Nyelv : |
magyar |
Azonosító
: |
88839 |
Kategória : |
Régi nyomtatványok / regény / Régiségek, ritkaságok |
Leírás
Ritka.
... Újjabb életre hozta Dugonics András kiráji oktató.
Dugonics András (horvátul Andrija Dugonić) (Szeged, 1740. október 17. – Szeged, 1818. július 25.), piarista szerzetes, író, egyetemi tanár.
Troja veszedelme, melyet a régi versszerzőknek irásiból egybe szedett és versekbe foglalt. Pozsony, 1774. (Magyarázó jegyzetekkel. Függelékként néhány költeményfordítása található: Vergilius első eklogája, Ovidiustól Pallas és Arachne regénye és A világkorok leirása, valamint Horatiustól két óda.)
Andreae Dugonicii Argonauticorum, sive de Vellere Aureo, LL. XXIV. Pozsony és Kassa, 1778. (Tanítóregény.)
Ulyssesnek, ama hires és nevezetes görög királynak csudálatos történetei. Pest, 1780. (Amelyben az Odüsszeiát követte szabadon.)
A tudákosságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Betővetés (algebra) és a Földmérés (geometria.) Pest, 1874. (2. bővített kiadás, Pozsony és Pest, 1798.)
A tudákosságnak III. könyve: A három szögellések (trigonometria) és IV. könyve: a csúcsos szelésekről (de sectionibus conicis). Pozsony és Pest, 1798. A szerző ezen munkájával felelt II. József kormányának a német nyelvet tannyelvül kijelőlő rendelete ellen, a magyar nyelvnek a felsőbb tudományok tárgyalására is alkalmas voltát bizonyítandó. A munka címén hibásan áll második kiadás, csak a két első kötet 2. kiadásához tartozott.)
Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világas-Váratt, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. Pozsony és Kassa, 1788. (Ism. Mindenes Gyűjtemény 1789. I. 129. l. 2. javított kiadás. Pozsony és Pest, 1791. 3. kiadás. Ugyanott, 1805.)
Az arany pereczek. Szomorú történet öt szakaszokban. Pozsony és Kassa, 1790. (2. kiadás. Ugyanott, 1800. Családi regény Barcsai Ákos fejedelem korából.)
A gyapjas vitézek, két könyvben. Pozsony, 1794. (Magyar átdolgozása a szerző Argonautáinak).
Jeles történetek, melyeket a magyar játék színre alkalmaztatott. Pest, 1794. Két kötet. (Toldi Miklós, szomorú történet 3 szakaszban. Kún László, szomorú történet 4 szakaszban. Etelka Karjelben, szomorkás darab 4 szakaszban. Bátori Mária, szomorú történet 5 szakaszban.)
Gyöngyösi István költeményes maradványai. Pozsony és Pest, 1796. (Kiadta bő bevezetéssel.)
A szerecsenek. Pozsony és Pest, 1798. Két kötet. («Heliodórusnak nyomdoki szerént úgy fölékesítöttem, a mint csak tőllem kitelhetött.» Előszó.)
Római történetek. Pozsony és Pest, 1800.
Etelkából ki-válogatott remekje a helyes magyarságnak. Pozsony, 1800.
A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani időben. Tizennégy rézmetszett paisokkal. Pest és Pozsony, 1801.
Jolánka Etelkának leánya. Pest és Pozsony, 1803–1804. Két kötet.
Szittyai történetek. Pest és Pozsony, 1806–08. Két kötet. (A magyarok őstörténte Árpád haláláig.)
Cserei. Egy honvári herczeg. Szeged, 1808.
Radnai történetek. Szeged, 1810. (A radnai kápolna csodái, a búcsújárók számára, még 1808-ban Pesten irta.)
Nevezetes hadi-vezérek. Pest, 1817. (Életrajzok Corn. Nepos és Plutarchus után.)
Magyar példabeszédek és jeles mondások. Pest, 1820. (Két kötet, P. Chrysostomus által írt életrajzával együtt Grünn Orban szegedi nyomdász adta ki. Hasonmás kiadásban megjelent a szegedi Bába Kiadónál 2009-ben.)
Bátori Mária. Pest, 1881. Endrődi Sándor tanulmányával a szerzőről. N. Könyvtár XVIII.) és Pest, 1887. Olcsó Könyvtár 230. Kiadta Heinrich Gusztáv, a ki kimutatta, hogy e darab Soden Gyula gróf Ignez de Castro (1784.) című drámájának magyar átköltése.)
Tárházi. Víg szabású játék öt szakaszban. Az eredeti kéziratból kiadta és bevezetéssel ellátta Háhn Adolf. Pest, 1882.
Dugonics András Följegyzései. Budapest, 1883. (Olcsó Könyvtár 162. sz. Sajtó alá rendezte s a latin részeket jegyzetben kivonatosan magyarra fordította ifj. Szinnyei József. I. része: Etelkának kulcsa, a II. rész a magyar korona visszahozatalát és az ezzel okozott örömöt írja le, a III. rész a Dugonics-családnak a magyar nemesség eléréséért tett lépéseivel foglalkozik, végül az utolsó a Martinovics-féle összeesküvésről szól.)
Kun László. Budapest, 1885. (Olcsó K. 186. sz. Kiadta Heinrich Gusztáv, aki kimutatja, hogy e darab Fridriech Justin Bertuch Elfriede [1775.] című drámájának magyar átköltése).
Toldi Miklós. Budapest, 1893. (Olcsó Könyvtár, sajtó alatt. Kiadta Heinrich Gusztáv, aki kimutatta, hogy e darab Christmann K. Der Statthalter von Corfu című tragédiájának magyarítása.)
Tartalom
|