Antikkönyv.hu online antikvárium - antik könyv,térkép,képeslap,metszet,biblia

Az Igazság 1904. október 1-jétől 1918. szeptemberéig jelent meg Zomborban. Alcíme szerint politikai haviszemle, Pataj Sándor, a függetlenségi eszmék rendületlen híve szerkeszti. Pataj (18621935), a romániai Tirnova szülötte Pancsováról kerül Budapestre, ahol jogi doktorátus szerez. 1887-ben, huszonöt évesen Zomborban állapodik meg. Sokoldalú egyéniségével tevékenyen hozzájárul a város kultúrájának, művelődési életének a fellendítéséhez.

A sajtó körüli ténykedése újságírással kezdődik, színikritikákat ír a Bácskába, politikai cikkeket küld a megyei és a fővárosi lapokba, 1904-ig külső munkatársa a Bácsországnak. Lapszerkesztőként és -kiadóként 1893-tól lép porondra. Ekkor indul a Zombori Hírlap, amelyet 1897-ig szerkeszt. Tehát nem egészen tapasztalatlan, amikor egy politikai, irodalmi és jogi folyóirat, az Igazság kiadására és szerkesztésére szánja el magát 1904-ben. A republikánus-anarchista hagvételű folyóiratban újfent bemutatkozik szerzőként is. Politikai, művelődési jegyzeteivel, jogászati tanulmányokkal örvendezteti meg olvasóit. Megalapítója és elnöke a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége zombori székhellyel működő Bácsmegyei Választmányának (1907). Újságíróként és szerkesztőként egyaránt a tárgyilagos, frázisoktól mentes cikkek, sajtó híve.

Az Igazság beköszönő cikkében Pataj felméri a lehetőségeket, megfogalmazza a szükséges teendőket:

A mi lapunk az ideált, a nagy, az örök igazságot, az igazságot keresi. De mert tudjuk, hogy az elérhetetlen, törekszünk minél több emberi igazságot, ez idő szerint való, gyakorlati igazságot találni. Az emberiség haladásáért kibontott lobogónk alatt éppen azért küzdünk, hogy sok olyan igazságról, amely a dogma-szerü örökkévalóság glóriájával van még ma körülvéve, kimutassuk, hogy nem örökkévaló, és hogy, jól, okosan tesszük, ha már most igyekszünk megtalálni a holnapi igazsághoz vezető utat. Igazságokon át vezet az út AZ IGAZSÁGHOZ.

A programcikk a folyóirat szándékát világítja meg. Három célt tűz maga elé és tart összeegyeztethetőnek. Alapvető a felvilágosodásért és a demokráciáért folytatott küzdelem (lehetőség az igazság megismerésére és kimondására), vagyis harc a sötétség és a zsarnokság ellen a szabadság, egyenlőség testvériség jegyében. Ehhez kapcsolódik a modern szocializmus eszméinek a terjesztése a kenyeret és jogot a népnek szellemében ill. az általános választójogért folytatott küzdelem. Végül fontos feladat a magyar nemzet fejlődésének az előmozdítása. Az utóbbi nagyon is összefügg a fentiekkel, jegyzi meg Pataj. A munkásság felszabadításáért folytatott nemzetközi politikai küzdelemben a magyarok feladata a magyar viszonyok megváltoztatása (a külföldi tapasztalatok felhasználásával), s ezzel hozzájárulnak az emberiség egyetemes fejlődéséhez is. A szocilista mozgalom népfelszabdító jellegét a demokratikus haladás eszméjével (egyenlítő törekvésével) állítja párhuzamba Pataj mindkettő fegyvertársa a magyar szabadságnak, függetlenségnek és önállóságnak.

A politikai küzdelmek mellett a folyóiratnak ismeretterjesztő, népművelő szándéka is van. Szeretné megismertetni a nagyközönséggel az aktuális politikai, gazdasági és társadalmi fogalmakat, intézményeket tenné mindezt az átlagember számára érthető, közvetlen hangnemben, úgy, hogy Kovács András is megértse.

...célja ennek a lapnak, hogy gyakrabban és lehetőleg népies hangon foglalkozzék azokkal a fogalmakkal, a melyek a nagy világ ujabb alakulásában oly nagy szerepet játszanak. Hallasz, olvasol szövetkezetekről, socialismusról, republikáról, krimitschauról, trustről, általános strikeról, de nem vagy mindegyikkel tisztában, és a sok részrehajló pártlap egyoldaluan magyarázza, az egyik dicséri, a másik támadja, de a legtöbb agyonhallgatja. Ezekről lészen gyakran, és példákkal füszerezve, szó az Igazságban.

A politikai haviszemléből 1905 júniusában politikai, irodalmi és jogi folyóirat lesz. Lényeges arculatváltást ez nem jelent, hiszen szépirodalmi anyagot már indulásától fogva közölt a folyóirat. 1908 februárjában az új alcím (politikai és irodalmi ujság) tényleges változást jelez. A jogászati közlemények valóban megritkulnak.

A folyóirat fő- és felelős szerkesztője, a lap tulajdonosa mindvégig Pataj Sándor. A szerkesztőség és a kiadóhivatal székhelye Zombor. 1905 áprilisában azonban már azt olvassuk a lapban hogy a budapesti Kunossy, Szilágyi és Társa cég kiadásában jelenik meg az Igazság. 1906 novemberében Pataj egy rövid hírben bejelenti, hogy november elseje óta a szerkesztői és a kiadói hivatalt egyaránt a fővárosba tette át, a VI. kerületben, a Teréz körút 6. szám alatt található. Később, 1911 januárjától a kiadóhivatal visszakerül Zomborba (a 96-os telefonszámon hívható), a szerkesztőség továbbra is Budapesten, a Teréz körúton működik. Innét egy időre átköltöznek a Népszínház utcába. 1913 januárjától kettős szerkesztőség működik, egy Budapesten, egy Zomborban. A zombori szerkesztőséget Pataj vezeti, Budapesten pedig Hegedüs József működik segédszerkesztőként (előbb a Podmaniczky, majd a Hollán utcában). 1915 januárjától tovább bonyolódik a helyzet. A szerkesztőségi fogadóórákat a budapesti Hollán u. 3. szám alatt tartják, és kettős kiadóhivatal működik, az egyik Budapesten a VI. kerületi Gr. Zichy Jenő u. 37-ben, a másik természetesen Zomborban, a régi helyen, a Deák Ferenc körút 26. szám alatt. 1915 augusztusától a segédszerkesztő mellett egy főmunkatárs, Palásthy Ödön segíti Patajt a munkában.

Az 1905. évi februári szám jelzése szerint a folyóiratot a zombori Báits Vladimir könyvnyomdájában nyomtatják. 1906 augusztusától Bittermann Nándor és fia könyv- és kőnyomdájának a szolgáltatásait veszi igénybe Pataj. 1908 márciusában viszont az Igazság már Bosnyák Ernő könyvnyomdájában (szintén Zomborban) készül, végül a szerkesztő 1911 januárjától az újverbászi Verbászi Könyvnyomda mellett állapodik meg.

Pataj vállalkozása önfenntartó ugyan, ám a potenciális olvasó anyagi helyzetéről sem feledkezik meg, amikor a beszerzés ügyében instrukciókkal látja el olvasóit:

Nem kell, hogy te is előfizess az ujságra, mert ez havilap, elég idő lesz azt az olvasókörben, a vendéglőben elolvasni. Legföljebb annyit tégy meg nékem, hogy gondoskodjál arról, hogy a falutokban 1-2 helyen tartsátok a lapot. Egész esztendőre csak 5 korona.

A folyóirat terjesztését Pataj nem bízza kizárólag az olvasóira. Kölcsönös csereviszonyt igyekszik kialakítani más lapokkal, előfizetőket toboroz, trafikokban, pályaudvarokon árusíttatja az Igazságot, s hogy a vállalkozás, ha túl nagy anyagi haszonnal nem is jár, önfenntartó legyen, a hirdetés intézményéhez folyamodik. Több fővárosi és vidéki cég ajánlja szolgáltatásait az Igazságban, de maga a folyóirat is él a reklám erejével. Pataj arra kéri a szerkesztőtársakat, hogy az Igazság tartalomjegyzékét egyszer egy hónapban közöljék. Szívesen engedi meg azt is, hogy folyóiratának közleményeit átvegyék, akár a forrás megnevezése nélkül. Az Igazság is ajánlja önmagát. Ezek a hirdetések olykor igen árulkodóak, hiszen igyekszenek tömören jellemezni a lap arculatát. 1905 márciusában például így kínálja az Igazságot szerkesztője:

Magyarország függetlenségi törekvéseinek és az emberiség sociális haladásának összeegyeztetője. Igazságügyi, társadalmi és irodalmi félszegségek, hibák ostorozója. Minden irányban demokrata, radikális, szabadon gondolkodó folyóirat. Előkelő munkatársakkal, népies hanggal, tisztességes modorral....

1908 júliusában az egyetlen magyar republikánus lap-pá lép elő, ugyanezen év szeptemberi számában pedig részletezőbb képet kapunk a lapot leginkább foglalkoztató témákról:

Ez a lap a politikai és társadalmi haladás orgánuma. Minden radikális szabadgondolkodó örömmel veszi kézbe a lapot, amelyben a hamisitatlan szabadságeszmék, a jogegyenlőség, az igazán általános választójog, a nők joga, az alkohol elleni küzdelem, minden középkori maradiság elleni harc, az ország gazdasági és politikai függetlenitése a legtartalmasabb irók cikkeiben olvasható.

Különösen időszerű kérdéseket módszeresen tárgyaló, külföldi és hazai szerzők tollából származó jogászati tanulmányokat Pataj önálló könyvként is kiad elindítva az Igazság Könyvtára sorozatot.

Az Igazság helyzete, akár a korabeli sajtóé általában, nehezebbre fordul a tízes években. A cenzúra feléledése, a háború megteszi a magáét. A sajtótörvényt megszigorítják[12]. Egyik jegyzete miatt a szegedi királyi ügyészség sajtópört[13] indít Pataj ellen 1913 végén (mindennapi dolog ez akkoriban, s persze fel is mentik 1914 márciusában), ennek komoly következménye ugyan nincs, de nehezíti a lapszerkesztést.

Az Igazság XIV. évfolyamának a megjelenését nincs miért megünnepelni, írja Pataj 1914 januárjában. Először is azért, mert amely lap tiz év alatt nem tudott meggazdagúlni, az nem nagy bizonyítékát adta élelmességének. Figyelmezteti olvasóit, különösen a politika iránt érdeklődőket, ne tápláljanak illúziókat, a cenzúrával számolni kell:

eleve kijelentjük, hogy csak az fizessen elő, aki még akkor sem sajnálja a forintját egy esztendőre, ha a jövőben esetleg csupa szépirodalom, társadalom, tudomány vagy más okos dolog lesz az Igazságban, és semmi politika, vagy csak annyi, amennyit az ügyész elől rejtve, suttyomban, kinai vagy kameruni példázatok alakjában lehet majd becsempészni. Ugy mint az előbbi absolutismus alatt.

1916-ban megtörténik az, amire Pataj, minden előrelátása mellett, soha nem gondolt volna. A májusi szám első cikkét nem engedi megjelenni a királyi ügyészség. Pataj rájön, jogi képzettsége sem jelenthet garanciát, hibázott, a rúd elé szaladt:

Azt hittük, annyira tudjuk, hogy mit szabad és illik, mit lehet és való megírni, hogy amit mi egyszer jónak itéltünk, azt a censura sem fogja kifogásolni. Ebbeli elbizakodottságunk, annyira ment, hogy a lapot mindig teljesen kinyomattuk, füzettük és csak akkor mutattuk be, amikor már minden példánya készen volt és a postára kellett volna adni.[15]

Csak egyet tehet: a kész folyóirat összes példányaiból kivagdossa ollóval az inkriminált cikket. A lapot csak így körülmetélve küldheti szét. Pataj megjegyzi, föllebbezésre is gondolt, aztán többször elolvasta a kérdéses cikket, és rájött, igaza volt a cenzornak. Az utolsó évfolyam egyik elejtett megjegyzése anyagi nehézségekről árulkodik:

Ha az uj év küszöbén valamit ki kell emelnünk, az csak annak a kijelentése lehet, hogy a nyomdánkat illeti minden hálánk és elismerésünk, a mért önzetlenségével lehetővé tette, hogy az Igazság egyáltalán megjelenhetik ennyi technikai akadály dacára, és hogy nem kellett az előfizetés diját felemelnünk.

Régi könyvek