Régi könyvek

Gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. - Döbling, 1860. április 8. )
A 19. sz. első felében megindult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége, az MTA alapítója.
Apja Széchényi Ferenc gr., a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetich Julianna volt, felesége Seilern Crestentia grófnő, gyermekei Sz. Béla és Sz. Ödön. Hamar felébredt érdeklődése Magyarország gazdasági és kulturális élete iránt. 1815-1825 között többször bejárta Nyugat-Európát. A fejlett polgári államokban látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson s erre megnyerje elsősorban a nagybirtokos osztály tagjait. Az 1825-ben megnyílt országgyűlés alsó táblájának ülésén jövedelme kamatának felajánlásával lerakta Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben Pesten megalapította Nemzeti Kaszinót. 1828-ban jelent meg első könyve (Lovakrul).
Hitel:
1830 elején jelent meg Hitel című munkája. A Hitel az 1830-as években kibontakozó, a polgárosodást, a korszerű kapitalista viszonyok kiépítését célzó reformmozgalom programjává vált.
"A Hitel fő tárgya: a gazdasági élet, fő törekvése: anyagi erőnk kifejtése, e fejlődés akadályainak elhárításával, ezek az akadályok: az elavult birokrendszer, hiteltörvények, robotmunka, közlekedési rend. A könyvben a gazdasági és magánjogi viszonyainkat illető eszmék mellet az egész magyar élet reformjáról is szó van, magának a magyar léleknek erkölcsi és mívelődési fejlesztése által."
Kelet népe:
Széchenyi aggódó figyelemmel kísérte Kossuth Lajos politikai szereplését, melytől saját alkotásai fennmaradását féltette. Minél inkább nőtt Kossuth népszerűsége, s mennél merészebben lépett fel követeléseivel a Pesti Hírlapban, annál inkább nőtt Széchenyi aggodalma, hogy e túlzás oda dobja vissza hazáját, ahonnan csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült kiemelni. A fenyegető veszély érzete, amelyet rajongó hazaszeretete talán a valóságnál is nagyobbnak képzelt, arra indította, hogy még mikor nem késő, megkísérli annak feltartóztatását. E célból írta "Kelet népe" c. művét, melyben megdöbbentő módon rajzolja le Kossuth elé, hová vezet az ő politikai iránya. Két pártra szakadt e kérdésben a nemzet is, s a kisebb tartott Széchenyivel. Sem ez, sem népszerűségének folytonos csökkenése nem tartotta vissza, hogy országgyűlésen, vármegyei gyűlésen és ahol alkalma nyílt rá, ismételten fel ne emelje tiltakozó szavát Kossuth politikai iránya ellen (1847-ben kiadott "Politikai programmtöredékek" röpiratával) és modora ellen.

Az I. kötetben Gróf Széchenyi István híres művei a Hitel és a Világ, vagyis felvilágosító töredékek némi hiba s előítélet eligazítására olvasható.
A II. kötetben többek között a Stadium, Kelet népe és akadémiai, országgyűlési beszédek olvashatók.

Hátsó kötéstáblán: Leszik K. könyvkötő, Budapest. Bevezetéssel ellátta Beöthy Zsolt. Az I. kötetben 8 sztl. tábla magyar művészek rajzaival illusztrált, a könyv elején egy sztl. táblán Gróf Széchenyi István portréja látható, a II. kötetben 7 sztl. tábla magyar művészek rajzaival illusztrált. Az I. kötet elején XVI oldalon Széchenyi István munkásságáról olvashatunk. A I. kötetben a bevezetés című fejezet kiadási éve: 1903, a Hitel című fejezet kiadási éve: 1902. A II. kötet kiadási éve: 1903. Remekírók Képes Könyvtára 17-18.