Cégismertető | Elérhetőség
Újdonságok | Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Új könyvek | Régiségek | Lakásdísz, lakáskultúra
Rendelés | Szállítás | Könyvespolc
Eddigi megrendelések | Előjegyzés | Hírlevél | Cikkek, írások
Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Régiségek
Névmutató | Címmutató | Nyomdahelyek
 

Újdonságok
Régi könyvek
Metszetek
Térképek
Képeslapok
Aprónyomtatványok
Antikvár könyvek
Új könyvek
Régiségek
Lakásdísz, lakáskultúra
Keresés
Csak a készleten:
Régiségek, ritkaságok
Almanach, naptár, kalendárium, zsebkönyv
Bibliofilia, számozott könyvek
Bűnügy
Családtörténet
Dedikált, aláírt
Egyéb
Életrajz
Első kiadások
Erdély, székelyek
Erotika
Fantasztikus-irodalom
Filozófia
Földrajz
Folyóirat, újság
Gasztronómia
Szakácskönyv, cukrászat
Szőlészet, borászat
Gazdaság
Bányászat
Ipar
Kereskedelem
Közlekedés
Geológia
Helytörténet
Hobbi
Alpinizmus
Autó-motor
Bélyeggyűjtés
Foto
Hajó
Kártya, játék
Kertészet
Műgyűjtés
Numizmatika
Sport
Humor, anekdota
Idegen nyelvű könyvek
Irodalomtörténet
Irodalom
Irodalomtudomány
Magyar irodalom
Antológia
breviárium
dráma
elbeszélés
kritika
Népi írók
novella
regény
színmű
tanulmány
vers
Világirodalom
Jog
Judaika
Könyvészet
Lexikon, enciklopédia
Mese, ifjúsági és gyermekkönyvek
Mezőgazdaság, biológia
Állatvilág
Erdőgazdaság
Kertészet
Növényvilág, botanika
Miniatűr könyv
Műszaki könyvek
Művelődéstörténet
Művészettörténet
Művészet
Építészet
Fényképészet
Festészet
Iparművészet
Népművészet
Színészet
Szobrászat
Zene
Néprajz
Nyelvészet
Oktatás
Szótár
Tankönyv
Orvosi
Politikai
Pszihológia
Régészet
Régi nyomtatványok
Sajtó
Spiritizmus
Szabadkőművesség
Szociológia
Szórakoztató irodalom
Társadalom
Térképészet
Térképpel illusztrált könyv
Természettudományok
Csillagászat
Fizika
Geológia
Kémia
Matematika
Töredék kötetek
Történelem
Egyetemes
európai
világtörténet
Hadászat, hadtörténet
Magyar
őstörténet
árpádház
középkor és kora újkor 1307-1703
Rákóczi és kora
felvilágosodás kora
reform kor
1848-49
kiegyezés kora
monarchia
első világháború
1919-1940
második világháború
1945 után
1956
Útikönyv, útikalauz
Útleírás
Vadászat, horgászat, halászat
Vallás
Buddhizmus
Egyéb
Egyetemes
Egyházi jog
Hinduizmus
Kereszténység
biblia
Mohamedán
Teológia
Zsidó

antik könyv, antikkönyv, régi könyv, használt könyv, metszet, képeslap, térkép, biblia, szótár, naptár, antikvárium, régiség, antik irodalom, régikönyv, régi képeslap, régi térkép, aprónyomtatvány, papírrégiség


A honlap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósult meg.

Ön a 74225563. látogatónk.


Kedves Vásárlóink,

átvételi helyszín: XIII. kerület. Tüzér u 1.
TELEFONSZÁM VÁLTOZÁS!!!

SZÁLLÍTÁS MPL futárszolgálattal:

átutalással: 1300 Ft
utánvéttel: 1600 Ft










Régi könyvek

     

Gyümölcsösök, kerti vetemények és virágok okszerű trágyázása
Erdély László
Szerkesztő :
Kiadva : 1940
Kiadás helye : Mét-nyomda, Budapest
Kiadó :
Oldalszám : 159 p
Állapot : Kiadói papírborítóban.
Méret : 225 mm
Nyelv : magyar
Azonosító : 87612
Kategória : Mezőgazdaság, biológia / Növényvilág, botanika



Leírás


III. kiadás. Fekete-fehér képekkel illusztrálva.

Trágyázás, ganézás:

a szántó- és veteményföldek állati ürülékkel, ill. állati ürülék és alom keverékéből keletkezett istállótrágyával vagy egyéb szerves anyag (magas tarló, hamu stb.) ráhordásával, beszántásával történő termékennyé tétele. A nagy ókori, folyam menti birodalmak földművesei már ismerték a talaj termőképességének valamilyen módon való pótlását (természetes áradás, állati trágya stb.). A talajváltó gazdálkodásban a frissen feltört szántót néhány esztendeig – míg ki nem merült – művelték, majd több évig pihenni hagyták. Új termőhelyet kerestek és több esztendő után tértek ismét vissza az előzőleg parlagon hagyott földekre (? parlagoló rendszer). A középkori magyar gazdálkodásban a már művelésre feltört és a talajváltó gazdálkodás parlagon hagyott, majd ismételten fölszántott helyének egyaránt ? telek (lat. terra fimata, terra culta) volt a neve. Ennek emléke jelentésátvitellel ma is él a nyelvjárásokban (D-Alföld) telek trágya, trágyás föld jelentésben. A parlagoló rendszert váltó nyomásos gazdálkodásban a talajerő-utánpótlást továbbra is elsősorban az ugarnak hagyott földdarab rendszeres pihentetése jelentette. – A trágyázásnak a 18–19. sz.-ban a legegyszerűbb formája az állatoknak az ugarföldeken vagy a tarlón éjszakáztatása és legeltetése volt. A gulyát építmény nélkül pihentették éjszakánként változó helyen (hálatás, fektetés). A nyelvterület keleti felén ma is szokásban van, hogy a juhokat fedetlen karámban, kosárban (? kosarazás) éjszakáztatják. A kosarat két-három naponként új helyen állítják fel a szántóföldön. A földtulajdonos gazda a kosaraztatásért fizet a juhásznak, vagy a juhászok éppen a juhok gazdáinak földjein kosaraztatnak. Az istállótrágyával történő rendszeres és alapos trágyázás a szőlővidékeken a középkortól ismeretes, de országszerte csak a 18. sz.-tól terjedt el, különösen az Alföldön általánosnak csak a múlt század végétől mondható. Korábban a szarvasmarhatrágyát a tüzelőben szegény vidékeken szárítva eltüzelték (? árvagané) vagy föltöltésre, kerítéskészítésre használták. – A parasztgazdaságban az istállótrágyát egész éven át a gazdasági udvarban álló trágyadombba (ganédomb) hányták, vagy szabályos, megközelítően tégla alakú halomba, szarvasba rakták. A trágyát a szántóföldre ősszel, télen vagy tavasszal erre a célra átalakított vagy felszerelt szekéren, szánon, a nehezen megközelíthető hegyoldalakra emberi erővel (hátikosárban, ponyvában) hordták ki. A kihordott trágyát a szántóföld szélén ismét szabályos dombba vagy azonnal kisebb halmokba (kupac, csirke) rakták. Később (1–2 nap múlva) ezekből a kupacokból villával terítették szét egyenletesen a szántóföldön. Országszerte leginkább használt trágya a szarvasmarha-ürülékből szalmával vagy lombbal keveredett istállótrágya. Erdős vidékeken összegyűjtött lehullott falevelekkel is trágyáztak. – Haszna szerint megkülönböztetik a lótrágyát (általában kevésbé hatékonynak tartják de üveges száradása miatt mindenfelé elterjedt tapasztóanyag), a disznótrágyát (sok helyen a legértékesebbnek ismerik), a juhtrágyát, a baromfi és a galamb trágyáját, melyet inkább házikertekben alkalmaznak. – A magyar paraszti gazdaságokban a 20. sz. elejére országszerte az a norma alakult ki, hogy a közepes termőképességű földeket általában 3–4 évenként megtrágyázzák. Tájanként, vidékenként változik, milyen termény alá trágyáznak, rendszerint attól függően, hogy mi a vidék legfontosabb vagy legbecsültebb terméke. Trágyázásra szolgált a múlt században még országszerte a sarlós aratással magasra hagyott tarló földbeszántása, néhol leégetése (tarlóégetés) is. Kisebb mennyiségű fahamunak kerti trágyául használata szintén általános trágyázási mód. – Az alföldi szikes területek javítására már a 18. sz.-tól gondoltak, de jelentős kezdeményezésre csak Szarvas környékén került sor ? digózással. A szikes földrétegeket mélyen beleforgatták a talajba. Nagy költsége miatt azonban csak néhány nagyobb birtokon és módosabb parasztgazdaságban korlátozott területen alkalmazták. – Elhullott, állatokat ugyancsak trágyázási céllal gyümölcsfák gyökereihez szoktak elásni. – A műtrágya használata uradalmi példák és a mezőgazdasági ismeretterjesztés hatására paraszti szinten a múlt század végén a Ny-mo.-i megyékben jelent meg. Azonban lassan terjedt s csak az 1950-es években vált általánossá. Ugyancsak a nagyüzemi gazdálkodás és a szervezett gazdaoktatás terjesztette el elsősorban a homoki területeken (Nyírség, D-Somogy, Duna–Tisza köze) a zöldtrágyázást. Néhol az 1920–30-as évektől általánossá vált az édes (Lupinus luterus) és keserű ? csillagfürt (Lupinus albus) tarlóba vetése és zölden alászántása. – A 20. sz. első évtizedeiben – valószínűleg a mezőgazdasági ismeretterjesztés hatására – a nyugati és É-mo.-i falvakban a trágyadomb mellé ásott gödrökbe (kutakba) összegyűlt trágyalét rétekre hordták ki és talajfeljavítás céljából szétöntözték. A trágya legintenzívebb használatát a veteményes kertekben dolgozó parasztok és kertészek, a trágyafűtésű melegággyal dolgozó ? bolgárkertészek és a hajtatásos ? zöldségtermesztéssel foglalkozó termelők valósították meg. – Irod. Balassa Iván: A debreceni cívis földművelés munkamenete és műszókincse (Debrecen, 1940), Imre Samu: A felsőőri földművelés (Debrecen, 1941), Ikvai Nándor: Földművelés a Zempléni hegység középső részén (Debrecen, 1967), Földes László: A telek ’földterület’ jelentéstörténete (Magy. Nyelv, 1971), Dorogi Márton: A csont, a szőr, a toll, a tojáshéj és a trágya felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban (Ethn., 1978).


Tartalom

 




E-mail cím :
Jelszó :
Elfelejtette a jelszavát?


Újdonságok


Mérlegen
Fodor József

Kiadva: 1945
1.900 Ft


Szárny és piramis
Nagy László

Kiadva: 1980
2.000 Ft


Dr. Oetker rezepte

Kiadva: é.n.
1.500 Ft




Toplista


Idvesseges Beszélgetések, Némelly válogatott Szent Irásbéli hellyekrúl.
Otrokocsi [Fóris Ferenc], Francisc(us) Foris

Kiadva: 1683
195.000 Ft




 

 

 

 

 
Az Antikvárium adatvédelmi elvei :: GYIK :: Linkek :: Sitemap