Cégismertető | Elérhetőség
Újdonságok | Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Új könyvek | Régiségek | Lakásdísz, lakáskultúra
Rendelés | Szállítás | Könyvespolc
Eddigi megrendelések | Előjegyzés | Hírlevél | Cikkek, írások
Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Régiségek
Névmutató | Címmutató | Nyomdahelyek
 

Újdonságok
Régi könyvek
Metszetek
Térképek
Képeslapok
Aprónyomtatványok
Antikvár könyvek
Új könyvek
Régiségek
Lakásdísz, lakáskultúra
Keresés
Csak a készleten:
Régiségek, ritkaságok
Almanach, naptár, kalendárium, zsebkönyv
Bibliofilia, számozott könyvek
Bűnügy
Családtörténet
Dedikált, aláírt
Egyéb
Életrajz
Első kiadások
Erdély, székelyek
Erotika
Fantasztikus-irodalom
Filozófia
Földrajz
Folyóirat, újság
Gasztronómia
Szakácskönyv, cukrászat
Szőlészet, borászat
Gazdaság
Bányászat
Ipar
Kereskedelem
Közlekedés
Geológia
Helytörténet
Hobbi
Alpinizmus
Autó-motor
Bélyeggyűjtés
Foto
Hajó
Kártya, játék
Kertészet
Műgyűjtés
Numizmatika
Sport
Humor, anekdota
Idegen nyelvű könyvek
Irodalomtörténet
Irodalom
Irodalomtudomány
Magyar irodalom
Antológia
breviárium
dráma
elbeszélés
kritika
Népi írók
novella
regény
színmű
tanulmány
vers
Világirodalom
Jog
Judaika
Könyvészet
Lexikon, enciklopédia
Mese, ifjúsági és gyermekkönyvek
Mezőgazdaság, biológia
Állatvilág
Erdőgazdaság
Kertészet
Növényvilág, botanika
Miniatűr könyv
Műszaki könyvek
Művelődéstörténet
Művészettörténet
Művészet
Építészet
Fényképészet
Festészet
Iparművészet
Népművészet
Színészet
Szobrászat
Zene
Néprajz
Nyelvészet
Oktatás
Szótár
Tankönyv
Orvosi
Politikai
Pszihológia
Régészet
Régi nyomtatványok
Sajtó
Spiritizmus
Szabadkőművesség
Szociológia
Szórakoztató irodalom
Társadalom
Térképészet
Térképpel illusztrált könyv
Természettudományok
Csillagászat
Fizika
Geológia
Kémia
Matematika
Töredék kötetek
Történelem
Egyetemes
európai
világtörténet
Hadászat, hadtörténet
Magyar
őstörténet
árpádház
középkor és kora újkor 1307-1703
Rákóczi és kora
felvilágosodás kora
reform kor
1848-49
kiegyezés kora
monarchia
első világháború
1919-1940
második világháború
1945 után
1956
Útikönyv, útikalauz
Útleírás
Vadászat, horgászat, halászat
Vallás
Buddhizmus
Egyéb
Egyetemes
Egyházi jog
Hinduizmus
Kereszténység
biblia
Mohamedán
Teológia
Zsidó

antik könyv, antikkönyv, régi könyv, használt könyv, metszet, képeslap, térkép, biblia, szótár, naptár, antikvárium, régiség, antik irodalom, régikönyv, régi képeslap, régi térkép, aprónyomtatvány, papírrégiség


A honlap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósult meg.

Ön a 74224554. látogatónk.


Kedves Vásárlóink,

átvételi helyszín: XIII. kerület. Tüzér u 1.
TELEFONSZÁM VÁLTOZÁS!!!

SZÁLLÍTÁS MPL futárszolgálattal:

átutalással: 1300 Ft
utánvéttel: 1600 Ft










Régi könyvek

     

A magyar muzsika könyve


Szerkesztő : Dr. Molnár Imre
Kiadva : 1936
Kiadás helye : Budapest
Kiadó : Merkantil Nyomda kiadványa
Oldalszám : 632 p
Állapot : Vászonkötésben, jó állapotú, nagyon szép példány.
Méret : 260 mm
Nyelv : magyar
Azonosító : 85479
Kategória : Művelődéstörténet / Művészet / Zene / Művészettörténet

Ár: 11.000 Ft

Leírás

Fekete-fehér képekkel illusztrálva.


Magyarország komoly rangot ért el a világ zenetörténetében. Bár a történelem rendre megakadályozta a folyamatos fejlődést, a tehetséges magyar zenészek, legyen szó komolyzenéről vagy dzsesszről, manapság is világhírűek. A hazai muzsika története a népzenével kezdődött, és a múlt században a népzene feldolgozásával, Bartók Béla kompozícióival érte el a világszínvonalat. A sajátos, népi íz a legfrissebb műfajokból sem tűnt el.

A honfoglalás kori magyar zene kutatása egybe fonódott a népzene kutatásával: a régi stílusú, ereszkedő dallamvonalú műfajok, az erdélyi pentaton és magyar diatonikus siratók, a középkori eredetű, dudával kísért kanásztáncok mind a falvak szájhagyománya révén maradtak fenn. Az ősi idők sámánénekét azonban nem sikerült reprodukálni.

A kereszténység és az egyház terjeszkedésével az egyszólamú gregorián zene sajátos, magyar változata alakult ki. A X-XI. században a zenei műveltség megalapozása az iskola alapvető feladata volt, díszes kóruskódexek készültek magyar kottaírással. A falvakban elterjedt a síppal-dobbal, regöléssel kísért szórakoztató muzsika is. A városok megjelenésével a gregorián kétszólamúvá, színesebbé vált.

Mátyás király európai színvonalú kórust és kamarazenekart tartott fenn, a kor neves művészei is megfordultak udvarában. A török hódítással azonban elpusztult e jelentős zenekultúra, és átadta helyét Tinódi Lantos Sebestyén egyszólamú históriás énekeinek, az ostromokról szóló krónikáinak. Csak az erdélyi fejedelmek pártolták a zeneművészetet, híres szerzők, köztük Palestrina is dolgozott itt. Erdélyi származású volt a világhírt elért XVI. századi lantművész, Bakfark Bálint is.

A török uralom után, a XVIII. századi barokk stílussal újjászületett az egyházi zenekultúra. A győri székesegyház kottatárában a püspökség felkérésére író Mozart, Haydn műveit is megtaláljuk. A főnemesek is pártolták a zenét, a kismartoni Esterházy Pál herceg kiadta a Harmonia Caelestis című egyházi kantátagyűjteményt, zenekarát pedig harminc éven át vezette Joseph Haydn, a bécsi klasszikusok egyike.
A magyar zene igazi megújulása azonban egy XVIII. század végi stílusnak, a verbunkosnak köszönhető. Az eredetileg toborzáshoz járó férfitánc ötvözi a régi magyar tánczenét és a nyugati harmóniákat. Főkét cigánybandák játszották őket, innen a máig élő tévedés, hogy a cigány népzene az igazi magyar muzsika. A verbunkossal, magyar nótával azonban nemzetközi elismerést szereztek a cigányprímások, köztük Rózsavölgyi Márk, Bihari János, elemei beépültek Egressy Béni színpadi zenéjébe is. A magyaros elemek megjelennek a legnagyobbak, Beethoven, Mozart, Weber, Brahms és Berlioz zenéjében is. Utóbbi Rákóczi-indulója igencsak ismert darab.

A XIX. században divat lett a házi muzsikálás, koncerteket szerveztek, megindult a hangszer- és kottagyártás, zeneiskolákat alapítottak. E környezetben sikerült a verbunkost és az európai zenét szintetizálnia Erkel Ferencnek, a nagy nemzeti operák, a Bánk bán és a Hunyadi László szerzőjének. Ő zenésítette meg a Himnuszt is. A magyar műzenét a magyarul egyébként alig tudó, virtuóz zongoristaként indult Liszt Ferenc emelte világszínvonalúvá. A század második felében operaháza, zenekarai, neves karmesterei (Gustav Mahler) révén Budapest Európa élvonalába tartozott. Vidéken, az idénymunkákkal járó vándorlások korában elterjedt a kupolás szerkezetű, új stílusú népdal.

A századforduló legnépszerűbb műfaja a máig is sikeres operett volt: legismertebb szerzői Kálmán Imre, Huszka Jenő és Lehár Ferenc. Ebben az időben már Erdélyt és a vidéket járta a fiatal Kodály Zoltán és Bartók Béla. Kodály a késői romantikát ötvözte az összegyűjtött és megismert magyar népdalkinccsel, világszerte ismertté azonban a zenei nevelést forradalmasító Kodály-módszerrel lett.

Bartók Béla a zenetörténet egyik legjelentősebb alakjává vált a népdal és a modern zene egybeforrasztásával, új ritmusok és hangrendszerek kidolgozásával. Főbb művei: A kékszakállú herceg vára (opera), A fából faragott királyfi (táncjáték), A csodálatos mandarin (pantomim), Cantata Profana (kórusmű). Szintén a népzene ihlette meg a kortárs Dohnányi Ernőt és Weiner Leót.

A háború utáni kommunista diktatúra "közérthető", népies zenét akart, ezért több jelentős zeneszerző, zenész emigrált, köztük Ligeti György is. A zeneoktatásban Kodály elve, a népszerű muzsika érvényesült, így amatőr zenekarok, kórusok alakultak, egyszerű népdalokat dolgoztak fel. A modern irányzatok, például a dodekafónia a hatvanas évektől kaptak teret: Kurtág György, az operaszerző Petrovics Emil és Szokolay Sándor, Bozay Attila, Durkó Zsolt már e hagyományt ápolja. Saját közönséget nevelt a hetvenes években alakult Új Zenei Stúdió.

A jelen számos komolyzenei előadóművésze, szerzője ismert világszerte. Néhány név: Kocsis Zoltán zongoraművész-karmester, Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar, Schiff András zongoraművész, Perényi Miklós gordonkaművész, Marton Éva, Sass Szilvia, Polgár László, Rost Andrea, Gregor József operaénekesek. A magyar komolyzene legfőbb gondja a kilencvenes évektől az állami támogatások visszaszorulása és a szponzorkeresés.

A magyar dzsessz a hetvenes évektől kezdve hódít világszerte Pege Aladár nagybőgős, Binder Károly és Szakcsi Lakatos Béla zongorista, Tomsits Rudolf trombitás, Vukán György zongorista-zeneszerző, Dés László fúvós, Szabados György és a Benkó Dixieland Band révén.

Újjáélesztette a népzenei és a táncház mozgalmat Sebestyén Márta és a Muzsikás, Sebő Ferenc, a Kaláka, a Kolinda és a Fonó Zeneház Új Pátria CD-sorozata.
A magyar beatzene politikai protestálás is volt a hatvanas években: máig népszerű az Illés, a Metró és az Omega. Az Illés egykori tagjai, Szörényi Levente és Bródy János rockoperákat vittek sikerre. Nem sokkal maradtak le a nemzetközi sikerről az LGT tagjai a hetvenes években. A nyolcvanas évek alternatív, underground zenei hulláma (Sziámi, Európa Kiadó) ma már klasszikus. Azóta változó színvonalú magyar popipari termékek keltettek nemzetközi feltűnést: a Távol-Keleten sikeres volt a nyolcvanas években a Neoton Família diszkója, legutóbb pedig Yonderboi elektronikus tánczenéje.




E-mail cím :
Jelszó :
Elfelejtette a jelszavát?


Újdonságok


Mérlegen
Fodor József

Kiadva: 1945
1.900 Ft


Szárny és piramis
Nagy László

Kiadva: 1980
2.000 Ft


Dr. Oetker rezepte

Kiadva: é.n.
1.500 Ft




Toplista

Idvesseges Beszélgetések, Némelly válogatott Szent Irásbéli hellyekrúl.
Otrokocsi [Fóris Ferenc], Francisc(us) Foris

Kiadva: 1683
195.000 Ft





 

 

 

 

 
Az Antikvárium adatvédelmi elvei :: GYIK :: Linkek :: Sitemap