Cégismertető | Elérhetőség
Újdonságok | Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Új könyvek | Régiségek | Lakásdísz, lakáskultúra
Rendelés | Szállítás | Könyvespolc
Eddigi megrendelések | Előjegyzés | Hírlevél | Cikkek, írások
Régi könyvek | Metszetek | Térképek | Képeslapok | Aprónyomtatványok | Antikvár könyvek | Régiségek
Névmutató | Címmutató | Nyomdahelyek
 

Újdonságok
Régi könyvek
Metszetek
Térképek
Képeslapok
Aprónyomtatványok
Antikvár könyvek
Új könyvek
Régiségek
Lakásdísz, lakáskultúra
Keresés
Csak a készleten:
Régiségek, ritkaságok
Almanach, naptár, kalendárium, zsebkönyv
Bibliofilia, számozott könyvek
Bűnügy
Családtörténet
Dedikált, aláírt
Egyéb
Életrajz
Első kiadások
Erdély, székelyek
Erotika
Fantasztikus-irodalom
Filozófia
Földrajz
Folyóirat, újság
Gasztronómia
Szakácskönyv, cukrászat
Szőlészet, borászat
Gazdaság
Bányászat
Ipar
Kereskedelem
Közlekedés
Geológia
Helytörténet
Hobbi
Alpinizmus
Autó-motor
Bélyeggyűjtés
Foto
Hajó
Kártya, játék
Kertészet
Műgyűjtés
Numizmatika
Sport
Humor, anekdota
Idegen nyelvű könyvek
Irodalomtörténet
Irodalom
Irodalomtudomány
Magyar irodalom
Antológia
breviárium
dráma
elbeszélés
kritika
Népi írók
novella
regény
színmű
tanulmány
vers
Világirodalom
Jog
Judaika
Könyvészet
Lexikon, enciklopédia
Mese, ifjúsági és gyermekkönyvek
Mezőgazdaság, biológia
Állatvilág
Erdőgazdaság
Kertészet
Növényvilág, botanika
Miniatűr könyv
Műszaki könyvek
Művelődéstörténet
Művészettörténet
Művészet
Építészet
Fényképészet
Festészet
Iparművészet
Népművészet
Színészet
Szobrászat
Zene
Néprajz
Nyelvészet
Oktatás
Szótár
Tankönyv
Orvosi
Politikai
Pszihológia
Régészet
Régi nyomtatványok
Sajtó
Spiritizmus
Szabadkőművesség
Szociológia
Szórakoztató irodalom
Társadalom
Térképészet
Térképpel illusztrált könyv
Természettudományok
Csillagászat
Fizika
Geológia
Kémia
Matematika
Töredék kötetek
Történelem
Egyetemes
európai
világtörténet
Hadászat, hadtörténet
Magyar
őstörténet
árpádház
középkor és kora újkor 1307-1703
Rákóczi és kora
felvilágosodás kora
reform kor
1848-49
kiegyezés kora
monarchia
első világháború
1919-1940
második világháború
1945 után
1956
Útikönyv, útikalauz
Útleírás
Vadászat, horgászat, halászat
Vallás
Buddhizmus
Egyéb
Egyetemes
Egyházi jog
Hinduizmus
Kereszténység
biblia
Mohamedán
Teológia
Zsidó

antik könyv, antikkönyv, régi könyv, használt könyv, metszet, képeslap, térkép, biblia, szótár, naptár, antikvárium, régiség, antik irodalom, régikönyv, régi képeslap, régi térkép, aprónyomtatvány, papírrégiség


A honlap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósult meg.

Ön a 66504863. látogatónk.


Kedves Vásárlóink,

átvételi helyszín: XIII. kerület. Tüzér u 1.
TELEFONSZÁM VÁLTOZÁS!!!

SZÁLLÍTÁS MPL futárszolgálattal:

átutalással: 1300 Ft
utánvéttel: 1600 Ft










Régi könyvek

     

Divatcsarnok. 1858. augusztus 10.


Szerkesztő :
Kiadva : 1858
Kiadás helye : Pesten, Beimel J. És Kozma Vazulnál
Kiadó : Császár Ferencz, Pest
Oldalszám : 498-512 p
Állapot : Lapok kissé foltosak.
Méret : 252 mm
Nyelv : magyar
Azonosító : 86816
Kategória : Irodalom / Magyar irodalom / vers / tanulmány / Természettudományok / Sajtó / Társadalom

Ár: 1.600 Ft

Leírás

Divatcsarnok tudományos, szépirodalmi, művészeti és divatközlöny

Császár Ferenc (Zalaegerszeg, 1807. júl. 9. – Kerepes, 1858. aug. 17.): költő, műfordító, szerkesztő, jogtudományi író, az MTA tagja (l. 1832, t. 1847). Papnak készült, de még felszentelése előtt kilépett a papnevelőből s Pesten és Zágrábban jogi tanulmányokat folytatott. 1830-40 között Fiuméban, 1840-től pesti váltótörvényszéki ülnök. 1846-ban a hétszemélyes tábla bírája lett. 1850-ben ügyvédi irodát nyitott és ugyanakkor megalapította és néhány hónapig szerk. a Pesti Naplót. 1853-tól az MTA ügyésze. 1853-56 között és 1857-től haláláig a Divatcsarnok, 1857-58-ban a Törvényszéki Lapok szerk.-je. 1845-ben a Kisfaludy Társ. tagjai közé választotta. 1845-ben éles hangú bírálatban támadta meg Petőfi költészetét, általában szemben állt a haladó népies irányú irodalmi törekvésekkel. Az ún. szalonköltészet szabályai szerint írt versei, olaszból készült műfordításai – amelyek sorában elsőként tolmácsolta m. nyelven Dante műveit – ma már csak történeti jelentőségűek. – F. m. Sonett koszorú (Fiume, 1831), Váltó óvások (Buda, 1840), Cs. F. költeményei (Pest, 1841), Utazás Olaszországban (Buda, 1844), Cs. F. beszélyei (I-II, 1846), A magyar csődtörvénykezés rendszere (Pest, 1846), Makó város közönsége úrbéri viszonyainak jogtörténelmi rövid vázlata (Szeged, 1859). – Irod. Litványi László: Cs. F. élete és irodalmi munkássága (Bp., 1931).
A Divatcsarnokot (1853. április 3.–1863. július 30.) létrehívó Császár Ferenc szemei előtt lapja pályakezdésekor a Petrichevich Horváth Lázár szerkesztette Honderű és a Familienblattok, közülük is elsősorban a vele azonos évben indult lipcsei Gartenlaube lebegett.

A negyvenes években fellépő Honderű, a magyar arisztokrácia nemzeti érzést vesztett köreiben próbálta irodalmunkat megkedveltetni, ám működésében a súlypont rövidesen az irodalmi népiesség, a Petőfi és elvbarátai ellen irányuló dühödt hadakozásra tevődött át.

A Familienblattok példaként választása viszont a hagyományos irodalmi divatlap-stílussal való részbeni szakítást jelentette. A szerkesztő programnyilatkozatában arra kéri munkatársait: „kivált a női lelket is ékesítő tudományok mezejének mívelésével, hathatós segédkezöket tőlem meg ne vonják! Mert nagyon is itt volna, hitem szerint, ideje, hogy a csupán mulattatót tanulságos tárgyakkal vegyíteni, összekötni igyekezzünk”. Előítélet az, „hogy a mi gyönyörű magyar nyelvünk époly kevéssé alkalmas a tudományoknak kellemes modorban előadására, s a csínnal társalgásra, mint romlatlan lelkünk s ép erős kedélyünk a művelődésre”.

{II-1-433.} A Divatcsarnok nem „Familienblatt”, mint a Gartenlaube vagy az 1852 óta nálunk is fungáló Családi Lapok. De: – főként a Gartenlaube hatására – irodalmi divatlapjaink közül elsőként részesíti fokozottabb figyelemben, az irodalmi tematika vezetőszerepének feladása nélkül, a tudománynépszerűsítés, valamint a női nem, és ebből következően a családi élet specifikus kérdéseit. (Ez utóbbi Szabó Richárd szerkesztősége idején válik a folyóirat uralkodó tárgykörévé). Jellegét tekintve – részben a fent elmondottak okán – a Divatcsarnok karakterisztikusabb orgánum, mint előzői, kivéve a Pesti Röpíveket és a Szépirodalmi Lapokat.

Császár Ferenc irodalmi lapszerkesztőként való felléptét meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták a céhbeliek. A Török János szerkesztette Pesti Napló lelkesen köszönti volt principálisát. Várakozással és megszívlelendő figyelmeztetéssel tekint a lap jövendő működése elé a Szépirodalmi Lapok munkatársa is. „A ,Honderű’ pályája a múltból némi tanulsággal szolgálhat, s mi örvendeni fogunk, ha a ,Divatcsarnok’ e salon lapnak jó tulajdonaival bírand, hibái s mégpedig nagy hibái nélkül”.

Ám a kortársak közül sokan emlékeznek még a „halvérű” poétára, aki az 1845-ös Irodalmi Őrben dühödt indulattal támadt a pályája csúcsa felé közelítő Petőfire. Nem használt az egykori „hét személynök” népszerűségének az a szerep sem, amelyet a Pesti Napló szerkesztőjeként az önkényuralom oldalán betöltött.

„De azért a Divatcsarnokban – méltatlankodik Aranyhoz írt levelében Lévay József – mégis furcsa egy kissé a te neved. A te neved ott, hol honderűi hízelgés a jelszó, hol hölgyfutárilag teremnek az ’ünnepelt költők’, a ’lángelmék’?!” És rosszallásában Tompa is osztozik. Aranyt ezúttal is taktikai szempontok vezérlik: „Hogy a Divatcsarnokba verset adtam – írja Lévaynak – ezen ne csodálkozzál. A D. minden nyeglesége mellett, vagy épen nyeglesége által szaloni lappá vált máris, ezt én tudom, visszavonulnunk tőle nem lehet, ha azt nem akarjuk, hogy a felsőbb körök számára vagy új H[ölgyfutár] keletkezzék, vagy néhány ügyetlen kezdő az összes magyar költészetet megutáltassa velök. Nem a Honderű korát éljük, a nyegleség, mi akkor nemzetietlen, tehát bűn volt, most dicséretes, ha van hozzá gyomra valakinek, mert mint a színlap-osztó komédiás, alázatos bókok közt besegíti irodalmunkat a nagy házakhoz. Mindegy, csak bejusson”. Hasonló értelmű Tompának küldött válasza is.

Tompa nem osztja Arany véleményét. Mégis: ettől fogva Tompa- és Lévay-költemények is olvashatók a lapban, sőt 1854-ben – amikor Arany már megszüntette a Divatcsarnokkal való kapcsolatát – ők szerepelnek benne szám szerint legtöbb verssel (Arany elgondolásait – talán hangsúlyoznunk is fölösleges – a nemzeti egységfront-törekvések irodalompolitikai következményei befolyásolják, az irodalom, a művelődés nemzetfenntartó szerepéről vallott meggyőződés).

De: Arany és a Divatcsarnok kapcsolata mégsem tartós. A szakítás közvetlen oka Kazinczy Gábor kemény hangú bírálata a népiesség ötvenes évek {II-1-434.} elején közönségsikert arató vadhajtásai ellen (ABC: Divatcsarnok és valami. Dcs 1856. június 26., 25. sz.). Arany – 1853. február 6-án Pákhnak írt levele tanúskodik erről – már a Szépirodalmi Lapok álnépiesek ellen indított kritikai hadjáratával sem értett maradéktalanul egyet, de ez a lappal való kapcsolatát még nem befolyásolta. Az álnépiesség ellen folytatott polémia könnyen fajulhat a népiesség elleni állásfoglalássá – („A népiességre nézve is nem a bundát kéne ütni, hanem aki benne van, legyen az bárki, én, vagy más). És Arany ekkor már – Tompához írt, 1853. június 28-án kelt leveléből tudjuk – legalább olyan mértékben féltette irodalmunkat a Császár-félék „tisztult ízlésétől”, „sonettoitól”, mint a „tájköltők”, a „petőfieskedők” epigonizmusától.

Arany kiválása a Divatcsarnokba írók közül természetesen tetemes veszteséget jelentett. Szerzői gárdáját tekintve mégsem panaszkodhat sem 1853-ban, sem 1854-ben Császár, illetve Friebeisz. Az említetteken kívül Gyulai, Erdélyi János, Szász Károly, Garay János, Szemere Pál, Vachott Sándor, Tóth Kálmán, illetve Lisznyai, Szelestey, Székely József írják verseit, Degré, Dobsa, Obernyik, Bérczy, P. Szathmáry Károly, Kemény Zsigmond, Jókai elbeszéléseit, Heine-, Dickens-, Boccaccio-, Musset-, Andersen-fordítások csatlakoznak az eredeti művekhez.

Illusztris cikk-, illetőleg tanulmányírói névsora is. Kemény Zsigmond, Kazinczy Gábor, Csengery, Bérczy, Brassai Sámuel, Repiczky János, Szvorényi József. Kemény Arany Toldijáról ír, Erdélyi János Petőfiről, Csengery Homéroszról, Mentovich Ferenc A természettudományok szellemi befolyásáról értekezik. Takáts Sándor nagy sikerű írásaira emlékeztetnek Mátray Gábor kultúrtörténeti tanulmányai (Magyar rabok megváltási módja török fogságból stb.) Több munka foglalkozik – a szerkesztő ígéretének megfelelően – a „női nemet legközvetlenebbül érintő” problémákkal (Alois: Bizalmas levelek a nőnevelésről stb.).

Színvonalát tekintve 1853–54-ben legjobb a Divatcsarnok, s ebben a viszonyok alakulásáé a legfőbb érdem (bár a szerkesztésnek a későbbinél lényegesen igényesebb és körültekintőbb voltát sem lehet elhallgatni). A Szépirodalmi Lapok munkatársai jó része – jobb híján – a Divatcsarnokhoz csatlakozik, de csak a Vasárnapi Újság indulásáig (1854. március 5.), attól fogva Friebeisz mind többször kénytelen fordítások után nézni, vagy a hazai mezőny középszerűségeivel beérni. A lejtőn lefelé indult lapon a szerkesztő-változások (Császár, Friebeisz István, Császár, Szilágyi Virgil, Szabó Richárd, Vértesi Arnold) sem segítenek.

Megjelenésének és megszűnésének terminusai évtizednyi működést sejtetnek. A valóság ennél szerényebb. A Divatcsarnok nemcsak formátumát, szerkesztőit (és ebből következően szerkesztési elveit és irányát), de megjelenése időpontjait és előfizetési díját is sűrűn változtatta (1856. március 30-tól 1857. január 15-ig, illetve 1859. szeptember 27-től november 8-ig szünetelt).

„Női szaklappá” Szabó Richárd szerkesztősége idején (1859. november 8.–1862. december 23.) változik. Irodalmi része most már valóban másodlagos, {II-1-435.} mint példaképeinél, a bécsi Irisznél és a berlini Bazarnál. Annál nagyobb gondot fordít a nővilág kérdéseire, „kiállítása pompás, divatképe nagy, szabásmintái alkalmasak” – írja róla a Hölgyfutár. Ekkor a legkeresettebb. 1860 januárjában első számai 1500 példányban keltek el, és a még mindig jelentkező előfizetők kedvéért második kiadást kellett sajtó alá rendezni belőle (Friebeisz 1854-ben 650 prenumeránssal is beérte volna, de csak 312-t tudott összeverbuválni). Szabó Richárd távoztával kelendősége is megcsappan – csöndes elmúltát pár szavas hírek jelentik.


Tartalom

A tartalomból:

Egy nap története. Novella. (Vége)
Egy anya temetésekor. (Vers) Magyari.
A magyar ősmondák.
...




E-mail cím :
Jelszó :
Elfelejtette a jelszavát?


Újdonságok


Mérlegen
Fodor József

Kiadva: 1945
1.900 Ft


Szárny és piramis
Nagy László

Kiadva: 1980
2.000 Ft


Dr. Oetker rezepte

Kiadva: é.n.
1.500 Ft




Toplista

Q. F. Horátius ódái. Öt könyv. (Ford.: Virág Benedek)
Horatius Q[uintus] F[laccus]

Kiadva: 1824
40.000 Ft


Idvesseges Beszélgetések, Némelly válogatott Szent Irásbéli hellyekrúl.
Otrokocsi [Fóris Ferenc], Francisc(us) Foris

Kiadva: 1683
195.000 Ft



Theologia Christiana Fundamentalis@@
Isidorus Guzmics

Kiadva: 1828
6.250 Ft (- 36%)
4.000 Ft




 

 

 

 

 
Az Antikvárium adatvédelmi elvei :: GYIK :: Linkek :: Sitemap