Leírás
11,2 x 8,7 cm
Kacskovics Lajos (Mohora, 1806. május 29. – Sőjpuszta, 1891. december 9.) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az MTA tagja.Az 1832-es pozsonyi országgyűlésen az egyik nógrádi követként tűnt fel, és ott hírlapot adott ki. Az Országos Kisdedóvó Egyesület titkáraként tevékenykedett és szerkesztette annak „Évkönyvét” 1842-ig.
Később ügyvéd lett, majd a bányaművelést és annak történetét tanulmányozta.
1837-ben a Magyar Gazdasági Egyesület titkára lett és kiadta a „Gazdasági Tudósítások” című lapot, még ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1843-ban a fővárosban főjegyzőnek, majd 1848-ban országgyűlési képviselőnek választották. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd megkegyelmeztek neki és 1861-ben ismét országgyűlési képviselő lett.
Kachkovics Lajos a Vígszínház indulásában közreműködő Szerémy Zoltán színművész (1861. december 14. Nógrádmegyer - 1934.Budapest. Eltemetve: Dunakeszi- Alag) és Szerémy Gizella színművész anyai nagyapja.Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember a reformkor jellegzetes alakja, tehát a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került Kossuth Lajossal, Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihály köreivel, később Széchenyivel is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről Petőfi Sándor is beszámol a Nemzetőrben.
Ügyvédként Eötvös Józsefnél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz kerül ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy Selmecbányai látogatásakor kapcsolatba került az ércbányászattal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a Magyar Tudományos Akadémia első bányász tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A jogtudomány és a bányászati „műszavakˇösszegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá.
|
Eddig megtekintett könyvek
