Aprónyomtatványok

Mátray (Rothkrepf) Gábor 1833 áprilisában egy politikamentes, a közönség szórakoztatását célzó divatlap szerkesztését és kiadását kezdte meg. A lap arculatát az átlagolvasó, azon belül pedig elsősorban a nők igényei formálták. Innen is magyarázható, hogy a Regélő és társlapja, a Honművész az érzékenység irodalmi regiszterét átsajátítva alakította ki nyelvezetét. A folyóirat olvasásakor feltűnő, hogy az érzékenység beszédmódját nem csupán a benne fellelheto irodalmi elbeszélések, hanem a kisebb költemények, országismertetések és útleírások is követik. Tartalmilag a folyóiratot a sokszínűség jellemzi.

A Hazai Hirlelő és a Pesti Vizsgáló című rovat cikkei közéleti és kulturális eseményekről tudósítanak, valamint olyan jelentékeny emberek halálát, (olykor házasságát) jelentik be, akik a király közvetlen szolgálatában álltak vagy vármegyei tisztviselok voltak. Külföldi lapokból átemelt érdekességeket tartalmaznak a Különféle cím alatt összefoglalt írások, ide kapcsolódnak a mulattató történetek, tréfák is. A lap szórakoztató jellegét erősíti továbbá a Rejtvény-rovat, melyben változatos feladványok biztosítottak kikapcsolódási lehetőséget a játékos olvasók számára. Hazai és külföldi tájakat, természeti tüneményeket, városokat, nevezetességeket, valamint kulturális különbségeket, hagyományokat mutatnak be az Ország- és népismertetés-rovat közleményei, melyek gyakran az ajánlás hangján szólalnak meg. Különleges állat- és növényfajták, illetve tudomány és hitvilág határmezsgyéjén elhelyezkedő jelenségek ismertetésére fektet hangsúlyt a lap Természeti történet s tudomány címu rovata, emellett a természettudományos kutatások akkor aktuális eredményeiből is válogat.