Bibliofil szalon

Antonio de Guevara (Treceno, Álava tartomány, 1480. – Mondonedo, 1545.) spanyol író és történész volt.
Nemesi család sarja, apródként már fiatalon a királyi udvarba került. Katolikus Izabella halála után belépett a ferences rendbe, ahol hamarosan magas tisztségekbe emelték. 1523-ban V. Károly gyóntatója lett. A kasztíliai comunerók elleni harcában támogatta a királyt, akit elkísért tuniszi hadjáratába és később itáliai utazására is. Fanatikusan vallásos volt, elfoglalta Toledo és Valencia főinkvizítori székét, amely városokban komoly moriszkó és zsidó közösségek éltek. Később az andalúziai Guadix, élete végén pedig a galíciai Mondonedo püspöke volt. Fő műve a Libro aureo del Emperador Marco Aurelio (Marcus Aurelius császár aranykönyve, 1529) volt, amely Libro llamado Relox de Principes (Fejedelmek útmutatójának nevezett könyv) címen is ismeretes. Műveiben felvetette kora égető kérdéseit, mint a háború és a béke problematikáját és az ember egyéni szabadságjogát is.